Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 1-2. sz.

Figyelő - NAGY DOROTTYA: Az erdélyi szászok reformátora (Honterus-Emlékkönyv)

hiányt is találni. Pl. ha már megtanítják Corona magyar és román nevét a nem magyarul beszélő olvasónak, miért hagyják ki éppen a német megnevezést?) A kiadványt tovább színesítik az igényesen elkészített és beillesztett (tér) képek és más illusztrációk, kellemesen megtörve ezzel az olykor túlságosan is szakmai szövegetA tanulmányok témafeldolgozása szemet szúr. Luther Honterust „a magyarok apostolának" nevezte. Sajnos a magyar keresztények vajmi kevesen és azok se sokat tudnak Honterus magyarok, de még a szászok közötti munkájáról sem. Annál több oldalon keresztül olvashatunk és tanulhatunk Honterus atlasz-csináló és égboltot papírra festő érdemeiről. Tanulságos végigolvasni a kötetet a refrénszóra vadászva is. „Honterus az első", „a hazai földrajzi tankönyvkiadó első fecskéje" (15. o.). A „világ első újkori zsebatlaszának fabrikálója" (57. o.), „a csillagképek figurái - először a csillagtérképek szerkesztésének története során - arccal fordulnak a szemlélő felé..." (107. o.), az első modern planiszféra megalkotója (116. o.), ő kezdeményezi a történelmi Magyarország területén a kora újkorban először a nem egyetemi szintű jogoktatást (38. o.), Magyarország első árvaszéke is neki köszönhető (47. o.), iskolájában a diákönkormányzat első magas szintre emelt formájával találkozhatunk, „a brassói evangélikus gyülekezet első papja"(16. o.) Ez utóbbi kissé eklektikus kifejezés értelmezését is hozza Csepregi Zoltán tanulmánya, melyben Honterus refrénszó nélkül is emlékkönyvbe kerülhet. Több tanulmány kezdeténél a sorok közül kiolvasható az a „kényszer", hogy mielőtt bármit is szólnának a témáról, feltétlenül meg kell szobrosítani a személyt. A Honterus-homály egyértelműen magyarázza ezt a jelenséget, de emiatt fölösleges átfedések is jelentkeznek. Honterus önmagáról nem sokat írt, utódai sem gazdagíthatták családi anekdotákkal a művelődéstörténetet, s a brassói tűzvész (ékben) sok papír is odaveszett. Talán ez a rejtély követelőzik. Még néhány mondat az emlékkönyvről, a fenti felsorolás sorrendjét követve: • aki Honterus iskolaszervezési ténykedései után kutat, a tanulmány olvasása után kézébe kívánja venni a Constitutio scholae Coroniensist. Ez a honterusi oldal valamennyiünket érint. • P. Szabó Béla a „jog" szempontjából járja végig Honterus életállomásait: Brassó, Bécs, Regensburg, Ingolstadt, Krakkó, Nünberg, Bázel, Brassó, Wittenberg, Brassó. A tanulmány jó Honterus keresztmetszetnek bizonyul, s aki többre kíváncsi, előveheti a Compendium iuris civilis in usum civitatum Saxonicarum in Transylvania collectum-ot. • Török Zsolt tanulmányának címbeli kérdését csak a Rudimenta Cosmographica olvasása oldaná meg. A tanulmány alapos korba illesztéssel lábjegyzetszerűén vezeti be a laikus olvasót e tudomány élvezetébe. • Honterus égboltképével ismerkedhetünk, s kísérhetjük végig az első modern csillagtérkép kalandos útját. • a Honterus nyomda rekonstruálása kísérlet marad, ezt azonban nagy alapossággal bizonyítja a szerző. Az olvasótábort talán leginkább megszűrő tanulmány. Summázva: a Honterus emlékkönyv igényes és színvonalas anyagot tesz az asztalra. A tanulmányok félreérthetetlenül tükrözik a Honterus-érdeklődők „származási terű-