Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 1-2. sz.

Thesaurus ecclesiae - BENKŐ ELEK: Középkori keresztelőmedencék erdélyi evangélikus templomokban

értelmű előzményét a 13-14. század német és francia grófnőinek lovaspecsétei jelen­tik, melyek alakos mintája, természetesen körirat nélkül, a vésnökök kezén utóbb önálló relieffé vált. Hasonlóképpen feltűnő egy kiemelkedő kvalitású díszöv vereteinek keresztelőkút- és harangdíszként való rendszeres használata. Magát az eredeti övet az ötvöskutatás a 14. század első felére keltezte és alapos érveléssel francia, nagyvalószí­nűséggel párizsi ötvösműhelyhez kapcsolta. A szebeni keresztelőmedence számos ornamensének előzményét a textíliára felerősít­hető díszlemezek körében találjuk. A német szakirodalom Aufnähplättchen vagy Schmuck­brakteaten terminusa alá tartozó, egyik oldalon préselt dísszel ellátott, a perem mentén található kis lyukak tanúsága szerint valamilyen textiltárgyra (ruhára, textilövre, térí­tőre stb.) felvarrható, különféle alakú díszlemezek lenyomatai már a korábbi korszakban is feltűntek. Különlegesen gazdag sorozatuk díszíti azonban Leonar­dus mester nagyszebeni keresztelő­kútját (1438). Közöttük több olyan példányt is felismerhetünk, melyek 14-15. századi kincsleleteknek, il­letve a korszak temetkezéseinek rendszeres tartozékai. A nagyszebeni keresztelőmedence gótikus díszítményei közül első te­kintetre elkülönül az a plakettcso­port, mely bizánci stílusú, görög fel­iratú reliefeket foglal magában, me­lyek egyazon ötvösműről, vélhetően könyvtáblaveretről vagy ereklyetartó­ról származnak. Leonardus öntőműhelye - válto­zatlan betűtípusokkal és számos régi matrica felhasználásával - a mester halála után is töretlenül működött. Ebből a műhelyből került ki 1477­ben az elsőrangúan szerkesztett és ki­vitelezett kisselyki keresztelőkút (3. rajz és 5. kép), amelynek peremét éles rajzú, jelentős művészi értékű medaillonsorozat díszíti. Ezek az egy­házi témájú, tekintélyes méretű re­liefek annak a nagy, 15. századi fo­lyamatnak a tanúi, mely a vallásos érzés új lendületével minden koráb­binál nagyobb igényt támasztott sa­ját tulajdonú, házi használatra alkal- 3. rajz

Next

/
Oldalképek
Tartalom