Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 3-4. sz.
A gondolat vándorútján - BARTHA ISTVÁN: Theaitétosz és Parmenidész Badacsonyban
a legborzasztóbb, hogy valamit, ami az embernek elidegeníthetetlen sajátja, nem vesznek figyelembe. Az ember méltóságát, az élet értékét valami erő mindenáron el akarja fedni. Ennek ellenhatása a szenvedő iránti fokozott tisztelet. Most már felbátorítva érzem magam, hogy azt is megpróbáljam körülírni, amire egyébként nincs mandátumom: mit jelenthet a szenvedő embernek az élet? Pontosan azt, ami hiányzik neki. Akit megfosztottak a szabadságától, a táplálékától, azt az életétől fosztották meg. Ugyanígy: aki az egészségében szenved hiányt, az élet csonkaságát szenvedi. Ha az ember szenvedés közben a halált hívja, ezzel nem az életre mond nemet, hanem éppen az élet hiányára. A kétségbeesés és a fájdalom eljuttatja az embert egy határhelyzetbe, ahonnan a jelenlegi elviselhetetlen állapot megszűnésére nem lát más lehetőséget, mint a halált. Ha azonban e mögött nem az életre kimondott feltétel nélküli igen állna, akkor az élet tönkretétele, a méltóság sárba tiprása nem is háborítaná fel az embert, azaz: nem volna képes szenvedni. Mindezek fényében már azt is megkockáztatnám, hogy a halálos betegek, a nyomorultak és az éhezők még nálunk is jobban tudják, mennyire jó élni. És akkor még nem is említettem a „Nagy zabálás" szürrealista rémképét... PARMENIDÉSZ: Csapó! Ennyi! Hiszek a vödrödnek és a tégládnak! És mi van a Holdon? THEAITÉTOSZ: Várj, hadd gondolkozzam! Úgy érted, mi van akkor, ha ezt a törvényt nem lehet bizonyítani, azaz lehet az ellenkezőjét állítani? PARMENIDÉSZ: Úgy, úgy! THEAITÉTOSZ: ÉS mi van akkor, amikor nem érvényesül, vagy más szóval „nem igaz"? PARMENIDÉSZ: Akkor hát valószínűleg valahol, valakik büntetlenül, következmények nélkül, lelkifurdalás nélkül, netán a törvényesség látszatával - gátlástalanul gyilkolnak... THEAITÉTOSZ: A Holdon élünk? PARMENIDÉSZ: JÓ a kérdésed. Ez az egy példa is elegendő annak belátására, hogy az ember törvénye nem érvényesül „maradéktalanul" a társadalomban. De most térjünk vissza Arkhimédészhez! A Holdon, ahol nem áll rendelkezésre egy vödör víz és egy tégla, sőt, ahol esetleg valaki hazudik, attól azért még érvényes a felhajtóerőre vonatkozó törvény, minthogy része a világ egyetemes rendjének. THEAITÉTOSZ: Eszerint a „Ne ölj" is érvényes - annak ellenére, hogy vannak, akik gátlástalanul gyilkolnak. Van hát törvény nélküli állapot is? Vagy ez a törvény átmeneti felfüggesztése, amiről korábban beszéltünk? PARMENIDÉSZ: Elvileg nem lehet törvény nélküli állapot. Ha elejtesz egy kavicsot, az a tömegvonzás törvénye értelmében rápottyan a tyúkszemedre. Az ember pedig nem öl... THEAITÉTOSZ: Elvileg... Meg nem is lop, meg nem csábítja el a másik ember feleségét, nem gázol a becsületébe,... PARMENIDÉSZ: Miért van az, hogy a lebegő kavicstól jobban megijednénk, mint attól a ténytől, hogy az ember öl, lop, hazudik - következmény nélkül? THEAITÉTOSZ: Azért, mert ez a mi világunkra vonatkozó törvény felfüggesztése volna... találkozás egy másik világgal... megmagyarázhatatlan... csoda... PARMENIDÉSZ: Na és a becstelenség, az erkölcstelenség - az élet törvényének, az ember törvényének a felfüggesztése? 9á
