Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 3-4. sz.

Seminarium Eccklesiae - SÓLYOM JENŐ: Gondolatok egy magyar evangélikus egyetemről

\^j> 1 "' 1 tőség egy evangélikus felsőoktatási intézmény létrehozására. A jelen tanulmány tehát nem megoldási javaslatot kíván tenni arra, hogyan s milyen egyetemet hozzunk létre. A cikk a fentiekben vázolt kérdések végiggondolásában szeretne segítséget nyújtani, törekedve arra, hogy ne pesszimistán, hanem reálisan próbálja megközelíteni a problémát, s a végén esetleg valóban megvalósítható lehetőségeket soroljon föl. Nemzetközi kitekintés Gondolkodásunkat talán segíti, ha körülnézünk a világban, és visszagondolunk a történelemre, de hogy el ne vesszünk a világban, csak a keresztyén egyházak és a felsőoktatás kapcsolatát vizsgálom, s nem tekintek a mohamedán országokra, ahol igen sok esetben a vallás és az állam az oktatásban is igen szorosan kötődik egymáshoz. A 12. századtól kezdődően - elsőként Bolognában, majd Párizsban, s folytathatnánk a sort a középkor híres egyetemeivel - az első egyetemek a kolostori iskolákból nőttek ki, s pápai engedéllyel váltak a tanítók és tanulók egyetemévé (universitas magistrorum et scholarium), ahol teológiát, jogot, orvostudományt és bölcsészetet tanítottak. Az egyetem szó tehát eredetileg nem arra utalt, amit ma érzünk, hogy a tudományok egyetemességét fogta át az oktatás, bár az akkori ismeretekre nézve ez is elmondható lett volna, hanem arra az autonóm közösségre, melyet a tanítók és a tanulók alkottak. A továbbiakban azonban azt a mai értelmezést fogadom el, mely szerint egyetem alatt egy több diszciplínában is a legmagasabb szintű képzést nyújtó intézményt értünk Ha a középkorban uralkodók alapítottak egyetemet, mint például nálunk Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás, ezek mögött mindig ott volt az egyház. A tartósan fennmaradt egyetemünk, a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem elődje pedig egyértelműen egyházi alapítású, s fokozatosan vált az egész ország egyetemévé. Ezt a szerves kapcsolatot, mely a teológia és a többi tudomány egységében és az egyházi és világi felsőbbséghez való kötődésben is megnyilvánult, a történelmi események sodrása és az egyetemeken oktatandó diszciplínák differenciálódása a későbbiekben néhol durván széttörte. Máshol a mai napig megmaradt az egyetemnek ez az egyetemessége és kettős kötődése, még ha az állam vált is a fenntartóvá. Az International Handbook of Universities legújabb kiadásában, mely nemcsak az egyetemeket, hanem a főiskolákat is felsorolja az egész világból, 51 olyan egyetem szerepel, melynek nevében benne van a katolikus egyetem szókapcsolat. Ezek többségükben Dél-Amerikában találhatók, de Nyugat-Európában is akad ilyen (Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában), a Távol-Keleten pedig kettő is, Koreában. A volt keleti tömb országaiban Magyarország mellett Lengyelországban is alakult katolikus egyetem az utóbbi évtizedben. A római katolikus egyház tehát jelentős egyetemi hálózatot alakított ki, és tart fenn a mai napig, mely valóban a tudományok széles körének az oktatását vállalja magára. Bár alapos vizsgálódásra nem volt lehetőségem, úgy gondolom, hogy ennek eltérő indokai voltak Nyugat-Európában vagy például Dél-Amerikában. A minket jobban érdeklő katolikus többségű nyugat-európai orszám