Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 3-4. sz.

Seminarium Eccklesiae - SÓLYOM JENŐ: Gondolatok egy magyar evangélikus egyetemről

gok esetén az állam és egyház radikális szétválasztása okozhatta azt, hogy az állami feladattá nyilvánított oktatási rendszerből teljesen kikerült az egyház. Ahhoz, hogy a katolikus egyháznak szerepe maradhasson a felsőoktatásban, s egyben biztosítsa a teológiai képzést, bár erre a célra külön pápai egyetemek is működnek, az általánosés középiskolai oktatáshoz hasonlóan létre kellett hoznia saját egyetemeit. Ezek között van néhány olyan, mely nemcsak az oktatás színvonalával, a jó szellemi légkörrel vívott ki jó nevet magának, hanem az ottani kutatási eredményekkel is. Emellett léteznek olyan egyetemek is, melyek alapításuktól fogva a katolikus egyházhoz kötődtek, mint például a Notre Dame Egyetem az USA-ban, mely az utóbbi időben a legrangosabb egyetemek egyikévé vált, viszont ezzel párhuzamosan elhalványodott katolikus jellege. A fent említett kötetből az is kiderül, hogy a nem csak lelkészek - és hitoktatók képzésével foglalkozó egyetemek között négy viseli a Keresztyén Egyetem elnevezést, érdekes módon ebből kettő Indonéziában, kettő pedig a Lutheránus Egyetem nevet (egy Brazíliában, egy pedig San Salvadorban), de léteznek baptista egyetemek is, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem például Hongkongban is. Tehát a protestáns egyházak is működtetnek egyetemeket, de talán a római egyházhoz képest kisebb mértékben. Valójában a helyzet ennél bonyolultabb. Tovább keresgélve azt látjuk, hogy az Amerikai Evangélikus-Lutheránus Egyház (ELCA) 28, a Missouri Synod Lutheránus Egyház pedig 10 felsőfokú oktatási intézményből álló hálózatot hozott létre. Az amerikai iskolarendszer azonban több szempontból is sajátos. Egyrészt az egyetemeknek talán a nagyobbik része nem állami egyetem, nem is egyházi, hanem magán, mondhatnánk alapítványi egyetem, másrészt a középfokú oktatás színvonala miatt ezeknek csak egy kisebbik része felel meg az európai értelemben vett egyetemnek, a többi - college néven - inkább az európai érettségi vizsgán elvártnál csak valamivel magasabb, de kissé szakosodottabb tudást ad. Szinte alig van olyan ezek között, ahol egyetemi doktori fokozatot (PhD) lehet szerezni. Ennek ellenére érdemes megnézni annak a kutatási projektnek az eredményét, melyet 1998-ban végeztek annak megvizsgálására, milyen az amerikai lutheránus főiskolák nevelési hatékonysága a felsőfokú képzés más szektoraihoz képest. Az egyik legfontosabb tanulságként azt állapították meg, hogy a lutheránus főiskolákba jártak szerint ezekben az intézményekben nemcsak a lelki fejlődésükre találtak sokkal jobb lehetőségeket, mint más egyetemeken, hanem lényegesen jobbnak ítélték meg annak esélyét, hogy hitük és életük egyéb vonatkozásai, értékei között megtalálják a kapcsolatot, s azt integrálni tudják. Hozzánk közelebb, Nyugat-Európában - Angliát kivéve, ahol a legnevesebb egyetemek egyházi kötődéssel is rendelkező magánegyetemek maradtak -, alapvetően más a helyzet. Azt mondhatjuk, hogy a már említett katolikus egyetemektől eltekintve az egyetemi képzés lényegében teljesen elvált az egyházaktól, állami feladattá vált. Ennek következménye az is, hogy míg eredetileg természetes módon az egyetemek első kara a hittudományi, teológiai kar volt, s emellé szerveződött a filozófiai, bölcsészeti, a jogtudományi, az orvosi, majd később a természettudományi, esetleg műszaki vagy gazdaságtudományi kar, addig mára az egyetemeknek már csak egy egé-