Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 3-4. sz.

Corpuse evangelicorum - PENTIKÄINEN, JUHA: Lars-Levi Laestadius... (Csepregi Márta ford.)

lyet kapott a követők által feljegyzett hagyományban. A Maria névnek bibliai gyökerei vannak; a „Lapp Mária" mitikus prototípusában legalább négy bibliai alak olvad össze: Szűz Mária, Magdalai Mária, Betániai Mária - Lázár és Márta testvére - (Lk 10,38-42, Jn 11,2. 12,3), és a bűnös asszony, aki könnyeivel mosta és hajával törölte meg Jézus lábát (Lk 7,37-38). Ez a mítosz a laestadianizmus kezdetének erősen lapp jellegét hangsúlyozza: a kegyelem szakrális folytonosságának utolsó láncszeme Laestadius előtt egy tanulatlan lapp nő volt. Ugyanakkor a mítosz megmagyarázza azt az elsöprő kezdeti sikert is, melyet a laestadianus ébredés a lappok körében elért. A tarhegyek nomád réntartói által közvetített evangélium két évtized alatt a svédországi finnek lakta Tornio folyó völgyéből futótűzként terjedt szét a svéd Lappföldön, elérve a ruijai (norvégiai) lappokat és az Atlanti-óceán partvidékén élő finn nyelvű kvéneket is, még mielőtt az Amerikába irányuló kivándorlás elkezdődött volna. A kivándorlókat szállító első hajókon lappok és finnek egyaránt voltak, nagy részük laestadianus, akik 1872-ben az első amerikai finn gyülekezetet alapították a felső-michigani Calumetban. Amerikában, a Laestadius örökét ápoló apostoli-lutheránus gyülekezetekben máig él a lappkvén eredet tudata. E gyülekezetek alapítói közé tartozott Laestadius Lotta nevű lánya és Juhani Raattama laikus prédikátor Pekka nevű fia, mindketten az amerikai laestadianus hagyomány központi alakjai. Csepregi Márta fordítása