Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 1-2. sz.
Seminarium ecclesiae - BIBÓ ISTVÁN: A Sylvester János Protestáns Gimnázium
a helyzet, ott és addig az egyházi iskolafenntartó éppen a legjobb tanárok számára nem lesz vonzó és megbízható munkaadó. Ez pedig törvényszerűen kihat az iskola minőségére is. Napirendünkben, heti és éves munkarendünkben néhány egyszerű szokással, valamint kiemelt és ünnepi alkalmakkal igyekszünk megalapozni - és egyúttal kifejezni - iskolánk keresztyén protestáns jellegét. Minden reggel az első óra elején bibliaolvasásból és egyházi énekből álló rövid áhítattal kezdjük a napot (az első órák ezért mindig 50 percesek), az utolsó órát pedig egy hálaadó ige közös elmondásával zárjuk. Hetenként egyszer - jelenleg szerdán, az 5. órában - kb. fél órás istentiszteletet tartunk az iskola összes diákja és dolgozója számára, az egyházi ünnepeket pedig külön istentisztelettel és egyéb módon is (pl. vetélkedővel) ünnepeljük meg. Az újonnan felvett diákok számára minden évben „gólyatábort" rendezünk, a többieknek pedig ősszel van lehetőségük egy - mostmár hagyományossá vált - háromnapos hétvégi táborban együtt lenni. Iskolánk protestáns jellege abban is kifejezésre jut, hogy az iskola céljából magától értetődően következő hitoktatásban (melynek vállalását minden jelentkező diáktól kérjük), párhuzamosan alkalmazunk református, evangélikus és katolikus hitoktatót, de a felekezet szerinti csoportbontás csupán protestáns-katolikus formában történik meg, s az egyik protestáns csoportot református, a másikat evangélikus hitoktató tanítja. (Ettől csak a 11-12. osztály fakultációs csoportjaiban térünk el, ahol a hittanból érettségizni szándékozók az adott egyház által készített tanterv, illetve tananyag figyelembevételével fejezik be tanulmányaikat.) - Reményeink és szándékunk szerint az egyik protestáns hitoktató lenne az iskola lelkésze (ez a feladat többet és mást is tartalmaz, mint a hitoktatást) ; ehhez azonban olyan személyre van szükség, aki főállásban, illetve teljes munkaidőben tudja vállalni ezt a munkát, és képes arra (ami eddigi tapasztalataink szerint nem könnyű), hogy személyiségében a lelkészi és tanári habitust összhangba hozza. Iskolánk sajátos arculata szempontjából fontos szerepe van a 11-12. osztályban választható diakónia-ápolástan fakultációnak, amely nemcsak az egészségügyi vonalon továbbtanulni szándékozóknak nyújt felkészítést, hanem minden résztvevő diákra igen erős szemléletformáló hatással van, különösen a Bethesda Gyermekkórházban és a Schweitzer otthonban végzett gyakorlatok révén. Elsősorban azáltal, hogy a gyerekek, betegek, öregek, elesettek iránti megértést és a velük való bánni-tudást alakítja ki a diákokban. Ennek a szemléletváltozásnak a jelentősége igazán később mutatkozik meg a családban, munkahelyen, gyülekezetben. Természetes, hogy iskolánk minden keresztyén egyházzal testvéri kapcsolatra törekszik. Rendszeres heti istentiszteleteinknek kb. a felét az iskola hitoktatói, másik felét pedig meghívott igehirdetők tartják. Ilyen minőségben az elmúlt tanévekben evangélikus, református, katolikus és baptista lelkészek fordultak meg nálunk, évente 1-2 alkalommal pedig az egyetemes papság elve alapján világi személyek - a tantestület tagjai, illetve meghívottak - szóltak a diákokhoz. Gyülekezeti kapcsolataink, melyeket nagyon szeretnénk bővíteni, elsősorban természetesen protestáns gyülekezetek irányába mutatnak.