Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 1-2. sz.
Seminarium ecclesiae - BIBÓ ISTVÁN: A Sylvester János Protestáns Gimnázium
támogatás tette lehetővé: az egy évvel korábban megürült épületet a Fővárosi Önkormányzattól kaptuk meg 99 évre a XIV. kerület egyetértésével; s az induláshoz a Soros Alapítvány nyújtott 8 millió forintos anyagi segítséget. Iskolánkat - meghirdetett és jóváhagyott programunk szerint - hat évfolyamos gimnáziummá kívánjuk kiépíteni felmenő rendszerben úgy, hogy az első két évben négy évfolyamos képzésre is felvettünk egy-egy osztályt; így első érettségiző osztályunk 2001 júniusában végez. Hat évfolyamunkon jelenleg tizenegy osztály van összesen 317 diákkal. Olyan iskolát terveztünk, amely nem a mindenáron való elitképzésre törekszik, nem is „versenyistállót" tart fenn, hanem legfőbb többletét a nevelésben nyújtja. 2 Természetesen a nevelésen belül a korszerű műveltség igénye magas színvonalú oktatást is jelent; ennek érdekében indítottuk 2000-ben az újonnan felvett 7. osztályokban az emelt óraszámú matematika, illetve német nyelvi csoportot. A nevelésben nagy szerepe van az iskola protestáns jellegének, amely abban áll, hogy oktató és nevelő munkánkat elsősorban a magyar protestantizmus pedagógiai hagyományait követve végezzük. Ezért hangsúlyozzuk - nemcsak a hitoktatásban - az Istenhez, illetve az Isten beszédéhez, a Bibliához való személyes viszonyt; a gondolatainkért, szavainkért és tetteinkért (mulasztásainkért) való személyes felelősséget; az egyén felelősségét a közösségért és a közösség felelősségét az egyénért. Mindez részletesen olvasható pedagógiai programunk teológiai alapvetésében 3 , amely azonban a gyakorlati pedagógiai kérdések protestáns szellemű tárgyalásában is a közös keresztyén gyökerekhez való tartozást hangsúlyozza. Névválasztásunk sem véletlen. Névadónk, Sylvester János egyik legfontosabb alakja a magyarországi reformációnak, noha nem lehet tudni, hogy annak melyik irányzatához tartozott. Az elvaduló hitvitákban ugyanis nem vett részt (ahogy Horváth János írta róla, „nem rútolt és nem csúfolt senkit"), s nem ismerünk tőle olyan írást, amelyből felekezeti „pártállása" megállapítható lenne. Azt azonban tudjuk, hogy nyomdát alapított, hogy megírta a magyar nyelv első nyelvtanát, elsőként fordította magyarra az Újszövetséget; azaz hazája történelmének egyik legnehezebb szakaszában meglátta, elvállalta és végezte a feladatát. Ebben szeretnénk követői lenni. Iskolánk ezért nemcsak a protestáns felekezetekhez tartozó és nemcsak a kifejezetten elkötelezett, egyházi háttérből jövő diákokra akar építeni, hanem közösségébe fogad vallási hovatartozástól függetlenül minden olyan jelentkezőt, aki a keresztyén hit és értékrend iránti nyílt és barátságos érdeklődéssel jön hozzánk. (Ezért diákjaink között nem kis számban katolikus, illetve nem vallásgyakorló családok gyerekei is találhatók.) . 4 Sajátos az iskola helyzete abban is, hogy szándéka szerint keresztyén szellemiségű (az oktatásügyben használatos nevén „világnézetileg elkötelezett") intézmény létére a benne dolgozóknak biztosítani kívánja a minőségi értelmiségi munkához elengedhetetlen szellemi autonómiát. Ezt a nem könnyű, de nem is megkerülhető feladatot az elemi józan ész parancsára vállaltuk; s erre irányuló szándékunkat igazából nem is volna indokolt „sajátos" vonásnak nevezni, annyira természetesnek és magától értetődőnek kellene lennie. Sajnos, vannak tapasztalataink arról, hogy jónéhány egyházi iskolafenntartó esetében nem így áll a helyzet; márpedig ahol és amíg nem így áll
