Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - FRENKL RÓBERT: 2001-2006

szagos egyházi iroda koordináló, irányító munkája, melyben külön hangsúlyt kap az okos gazdálkodás. Ez utóbbiban, akárcsak a többi területen is minden szakbizottságé, lényeges a Gazdasági Bizottság munkája. A rutinjellegű teendők mellett a ciklusban két sajátos kihívásra is válaszolni kell. Az egyik a lelkészek, egyházi alkalmazottak fizetésének a rendezése, egyfajta egységesítése. A másik az ingatlanrendezésből, a kárpótlásból adódó egyenetlenségek valamilyen, törvényes keretek közötti, a gyülekezeti szolidaritást kifejező megoldása. Végül a program fontos elemét jelentik továbbra is a nemzetközi kapcsolatok, a hazai ökumenikus együttműködés, illetve az állami, társadalmi szervezetekkel kiépült kapcsolatrendszer. A megnövekedett lehetőségek minden területen új eredményeket is ígérnek. Nemzetközileg az országos, hivatalos kapcsolatok, így az ismételten megújított bajor kapcsolat mellett egyfelől a gyülekezeti együttműködés további fejlődését, másfelől a szellemi életben a teológiai hallgatók, doktoranduszok, lelkészek, professzorok nemzetközi kapcsolatainak a bővülését. Különbözőségeink vállalása mellett továbbra is az ökumené fejlesztése az elsődleges. A társadalmi méretekben értelmezett misszió hatékonyságának egyik kulcsa az egyházak kapcsolata. Ma már a közgondolkodásba is örvendetesen átment, hogy állam és egyház szétválasztása együttműködésük új távlatait nyitotta meg a társadalom szolgálatában. Az, hogy ezek a fajsúlyos kérdések az elemzés végére maradtak, jelzésértékű kíván lenni. A diktatúra évtizedeiben két kérdésnek volt prioritása: mit akar az állam, mit szól a külföld. Elhalványult, elerőtlenedett a belső egyházi élet. Ma ismét ez kell, hogy elsődleges legyen, ebben nyernek értelmet az országos erőfeszítések, a nemzetközi és az állammal kiépített kapcsolatok. A Zsinat említett döntéseivel, főként azzal, hogy a korábbi egyházi elnökség mindhárom tagját beemelte az új hét tagú elnökségbe, erősen hangsúlyozta, hogy még egy ciklus erejéig szükségesnek tartja a kontinuitást, az új törvények és a struktúra erős cezúra jellege mellett. Ezt folytatta az Országos Közgyűlés, amikor a korábbi elnökségből választott elnök-püspököt. Mindez annak a felismerését jelenti, hogy részben belső egyházi, részben társadalmi mozgások miatt az úgynevezett átmeneti időszak a diktatúra évtizedei és a teljes megújulás között tovább tart, mint ahogy a kilencvenes évek elején véltük. Ebben a ciklusban azonban bizonyosan már az új elemek dominálnak, minden a jövő felé mutat, teljessé válik az egyházkormányzás minden szintjén a nemzedékváltás, de békésen, folyamatosan, egyházhoz méltóan, törvényesen. A történelem, legújabbkori történelmünk is arra mutat, hogy erősek vagyunk túlélési stratégiákban. A 2001-2006-os ciklus nagy kérdése, hogyan tudunk dolgozni a többszörösen megváltozott viszonyok között.