Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 1-2. sz.

Figyelő - BAKOS KATALIN: Jaschik Almos varázsceruzája - Urai Erikánál

Jaschik Almos varázsceruzája - urai Erikánál Urai Erika nevét már régen ismertem mint gyerekkönyv illusztrátorét, de sze­mélyesen csak akkor találkoztunk, mi­kor megtudtam, hogy Jaschik Almos ta­nítványa volt. Ugyanis többszöri nekiru­gaszkodással, több művészettörténész kolléga, intézmény és a volt tanítványok összefogásával könyv és kiállítás készült Jaschik Almos tevékenységéről, iskolája működéséről és tanítványai munkájáról. E munkában a Nemzeti Galéria is részt vett, ahol én dolgozom. Beck Zsuzsa ­jelenleg építész - után Urai Erika volt a második, akihez eljutottam, hogy az is­koláról és saját későbbi pályájáról fag­gassam. Jaschik Almos 1920-50 között műkö­dő magániskolájának Urai Erika 1946-50 között volt növendéke. Nem is végzett utána főiskolát, egyből fejest ugrott a gyakorlatba, először a múzeumi rajzo­lásba (a Földtani Intézetben), majd a könyvtervezésbe és -illusztrálásba. Betel­jesítette Jaschik elképzelését iskolája el­sődleges céljáról, aki elsősorban nem egyedi műalkotások készítésére buzdítot­ta növendékeit, hanem gyakorlati terve­zésre. A művészetet a mindennapok ter­mészetes részévé akarta tenni, s egyúttal kenyeret adni a növendékek kezébe. Jaschik a művészi ábrázolás elsajátítását igen átgondoltan fázisokra bontotta, de a tanulmányokat már kezdettől fogva va­lami gyakorlati feladat megoldásába öl­töztette: a perspektivikus és axonometri­kus ábrázolást, a szalagformák ábrázolá­sát (azaz a legösszetettebb térformák le­képezését), az anyagok faktúrájának, szí­neinek érzékeltetését, a színharmóniák és kontrasztok vizsgálatát, a drapériák plasz­tikáját, a betűrajzolást - a diákoknak könyvborító, plakát, illusztráció, szalvéta, tapéta, csomagolópapír, könyvjelző, hím­zésminta stb. formájában kellett papírra rögzítenie. Az egyéni fantázia mellett fi­gyelembe kellett venniük a nyomdai kivi­telezés körülményeit. Nagy fegyelmet kö­vetelt a többségében igen fiatal tanítvá­nyoktól például az, hogy ugyanazt az áb­rát különböző raszterrendszerbe kellett átültetni, és a legkülönbözőbb méretű tollakkal, ecsetekkel szép, kalligrafikus vagy egzakt műszaki jellegű betűsorokat róni. Ez a kettősség jellemezte Jaschik óráit: fantázia és drill együtt. Ezt Urai Erika mind-mind hasznosítani tudta pá­lyáján. Ehhez természetesen az is kellett, hogy a 60-as, 70-es években a könyv kül­sejére is igényes kiadók működjenek. Urai Erika jó partnerei voltak a Corvina, a Móra, az Európa kiadók. Urai Erika nem jószántából, hanem külső körülmények miatt nem végzett fő­iskolát, egyetemet. Művészettörténetet kezdett el tanulni (amit abba kellett hagy­nia) - nem véletlenül, a Jaschik-növendé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom