Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 1-2. sz.

Klasszikusokról - LAZAR VIKTORIA: „Ez a Jézus senkinek se jó... (William Blake Jézus-képe)

seben olvasható: „És láttam, hogy egy másik angyal repül az ég közepén: az örök evangélium volt nála, és hirdette azoknak, akik a földön laknak, minden népnek és törzsnek, minden nyelvnek és nemzetnek." Ezt tartja Blake a legősibb és -egyetemesebb szövetségnek, ami az egész emberiséget összeköti, mert átöleli mindazt, ami az ember számára nélkülözhetetlen: „Jézus evangéliuma nem Allegória, hanem Minden Létezőnek Örök Látomása vagy Képzelete."

29 Itt ér össze újra Blake hitről és művészetről alkotott hitvallása. Milyen volt William Blake Jézusa? Minden, ami ihlet, szeretet és bűnbocsánat, és semmi, ami képmutatás, kényelmes, konvencionális vallásosság. Forradalmár volt de az emberek gondolkodásában akart radikális változást elérni. És ez kényelmetlen. Ezért választottam írásom címéül Az Örökkévaló Evangélium e két sorát: „Ez a Jézus senkinek se jó - elveti angol és zsidó." Befejezésül álljon itt Blake hitvallása, amely emelkedett hangnemével éles ellentétben áll Az Örökkévaló Evangélium nyugtalanító agresszivitásával, noha tartalmában nagyon is harmonikusan egészíti ki azt. „De én nem ismerek más kereszténységet, sem más Evangéliumot, mint testnek is, léleknek is szabadságát, hogy a képzelet isteni művészetét gyakorolják - mert a képzelet az örök-igaz világ, melynek a tenyészet csak halvány árnyéka, és melyben örök képzeleti testünkben élünk majdan, amikor ez a tenyésző, halandó test nem lesz többé.... Unszollak benneteket Jézus nevében! Mi más az ember élete, mint művészet és tudomány?"

30 Jegyzetek 1 William Blake: Az Örökkévaló Evangélium, fordította: Képes Géza. 2 Karl Barth: Die protestantische Theologie im 19. Jahrhundert, Zürich, Evangelischer Verlag, 1947. 412-413. old. 3 T. S. Eliot: William Blake, in: Káosz a rendben, Gondolat Kiadó, 1981. 4 A „Mindenható vonala", a kontúrok világos jelzése Blake-nél elvi kérdés. Erre később még visszatérünk. 5 William Blake: Versek és próféciák. Válogatta és szerkesztette: Szenczi Miklós. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1959. Ahol más utalást nem teszek, ott én is ebből a kötetből idézem a magyar fordítást. 6 The Prose and Poetry of William Blake, 1965. 7 The Complete Writings of William Blake, szerk. Sir G. Keynes, 1957. 8 Milton, 269. old. 9 To Thomas Butts, April 25, 1803. In: Keynes, 866. old. 10 Fontos itt megjegyeznünk, hogy Blake számára igenis fontos és pozitív tulajdonság volt az alázat, csak éppen nem a „farizeusi" értelemben. Az Örökkévaló Evangéliumban idézi Jézus szavait („Tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos vagyok.") az alázatról szóló részben. A vers angol fordításban itt viszont nem a »humble« szó szerepel (a »humility« melléknévi alakja), hanem a »lowly in heart« kifejezés. A már korábban idézett sor folytatása: „Büszke volt, pénzt el nem fogadott, írástudókra nem sokat adott. Művészettel formálta szavait: »Kövess: szivem alázatos, szelid, Kapzsiság hálója így nem fenyeget, S Falánkság csapdája nem árt neked.«"