Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 1-2. sz.

Klasszikusokról - LAZAR VIKTORIA: „Ez a Jézus senkinek se jó... (William Blake Jézus-képe)

LÁZÁR VIKTÓRIA „Ez a Jézus senkinek se jó Elveti angol és zsidó"

1 William Blake Jézus képe A Fiúnak ajánlom A felvilágosodás ellenhatásaként több mű is született a romantika korában, amelyben a szerzők a történeti Jézust próbálták integrálni saját rendszerükbe (Schleiermacher: A keresztény hit (1825), Coleridge: Egy keresőiélek vallomásai). Karl Barth ezt írja a romantikusok erőfeszítéséről: „A vallás történeti, objektív eleme, az Úrjézus problémás gyerek (Sorgenkind) a teológus számára; még pedig olyan problémás gyerek, aki tiszteletet érdemelne, és valamelyest meg is kapja, de attól még problémás gyerek marad."

2 Tegyük hozzá, a romantika művészei számára még problematikusabb Jézus személye: nincs köztük olyan, aki ne állna meg „meghallgatni" őt, követőivé csak kevesen válnak, sokan tisztelik őt - érezve, hogy kivételes, velük rokon személyiséggel találkoztak - de ez a tisztelet már a saját rendszerükbe illesztett, a maguk módján értelmezett Jézusnak szól. William Blake, angol költőt és rézmetszőt (1757-1827) a magyar irodalomtörténészek a preromantikusok közé sorolják, de ez inkább csak a születési évszám miatt érvényes, mert Blake eszméinek, stílusának, művészi hitvallásának nem voltak közvetlen követői. T S. Eliot ezt írja róla: „Ez a minőség nincs meg semmiben, ... ami egy korszak vagy egy divat kóros voltát példázza; csupán azokban a dolgokban van meg, amelyek az emberi lélek lényegi betegségét vagy erejét tanúsítják."

3 Először a preraffaelita festők tartották őt követendő példaképnek akvarelljei és rézkarcai alapján. William Blake ugyanis ugyanúgy hagyománytörő volt a maga korában azzal, hogy képein határozott kontúrokat

4 rajzolt, mint a fél évszázaddal később alkotó preraffaeliták (D. G. Rossetti, W. H. Hunt stb.) visszatérve a Raffaello előtti festő- és rajzstílushoz. Blake nem csak festőként, rézmetszőként és könyvnyomtatóként alkotott (ez utóbbiban a preraffaelita William Morris lesz majd a követője, aki az angliai szecesszióban az iparművészetet kelti fel Csipkerózsika-álmából), hanem költőként is. Magyarországon főleg Az ártatlanság dalai és A tapasztalás dalai című kötetei ismertek, prófétai írásainak és