Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 3-4. sz.
Az egyház veteményeskertje - Frenkl Róbert: A Fasor újraindítása
A levél így végződik: „Az egyházi vezetés számára megnyugtató lenne, ha a volt fasori evangélikus gimnázium ügye véglegesen lezárható lenne. Ennek érdekében kérem Köpeczi Elvtárs szíves intézkedését, hogy a Művelődési Minisztérium illetékesei tárgyaljanak Dr. Nagy Gyula evangélikus püspökkel az Országos Pedagógiai Intézet által használt épületek tulajdonjogának rendezéséről, illetve elfogadható bérleti díj megállapításáról." Ez felel meg az OPI-nak is. Ez magyarázza Szabolcsi Miklós OPI főigazgató gyors reagálását, november 26-án kelt levelét. 15 Először kifejti az OPI-t erősítő jogi helyzetet, majd némi politikai elemzés után így folytatja: „Ugy véljük, hogy a kialakult helyzetben nem célszerű továbbra is defenzívában maradnunk. Véleményünk szerint az Evangélikus Egyház jelenlegi, e kérdésben óvatos magatartását mindenek előtt bizonytalan anyagi kondíciói motiválják, ..." Három változatot vet fel: a. bérleti díj fizetés, b. az épület megvásárlása az egyháztól, c. az OPI részére más ingatlan megvásárlása. - A bérleti díjat nem tartja igazán jó megoldásnak. A másik két változatról kellene szerinte dönteni, és utal arra, hogy az egyházi bizottság három év múlva kell jelentést tegyen. Ezt követi az OPI gazdasági-műszaki igazgatójának levele (1986. december 18.) az MM Pénzügyi Főosztályához, melyben közli, hogy szerintük az OPI éves bérleti díja 5,3 millió forint lenne. 16 A minisztérium persze szeretné megtakarítani az anyagiakat. Ezt tükrözi Drecin József államtitkár 1987. február 5-i, Miklós Imréhez írt levele. Ebben felveti, hogy meg kellene vizsgálni, hogy az Evangélikus Egyház igénye 1953-ban nem nyert-e kielégítést a Lendvay utcai épülettel. 17 Az AEH taktikája világos. Ismerik az egyház anyagi helyzetét, gondjait, a terveket, többek között a Teológiai Akadémia fejlesztését. Minden pénz jól jön. Ha az OPI bérleti díjat fizetne az egyháznak, ez jelentené a követelőzőknek, hogy a végső rendezésig is történt valami az egyház jogainak helyreállításáért, ugyanakkor valójában stabilizálná az OPI helyzetét az épületben. Távlatilag megosztaná az egyházat a biztos bevétel - bizonytalan nagy teher alternatíva. 1986. december 30-án Tóth Károly református püspök levelet ír Miklós Imrének, mellékelve a református értelmiségiek beadványát, akik a Fasor újraindítására hivatkozva kérik egy második református gimnázium felállítását. 18 Mindez az AEH-ban kemény vonal erősödéséhez vezet. 1987. január 16-án Miklós Imre Szigorúan Titkos! 0017/6/1987. sz. feljegyzést (előadó Kovács András) küld Lakatos Ernőnek, az MSZMP KB Agit. Prop. Osztálya vezetőjének. 19 Ebben a következőkben összegzi az AEH álláspontját: »Uj egyházi középiskola létesítése ügyében fokozódó nyomás nehezedik a református és az evangélikus egyház vezetőire. Ennek egyik oka, hogy egyes egyházi csoportok ezúton is szeretnék megújítani az egyházak elvesztett kulturális szerepét. Azzal érvelnek, hogy a most középiskolás korú fiatalok számának jelentős növekedése nehezen megoldható gondokat okoz az állami oktatásügynek is. Megítélésünk szerint az egyházi középiskolában tanuló fiatalok számának növelése társadalmi szempontból nem indokolt és a középfokú oktatás terén valóban létező nehézségeket néhány egyházi iskola létesítése nem oldaná meg. Az érintett egyházak egyébként sem rendelkeznek olyan anyagi erőforrásokkal, amelyekre a középiskolák folyamatos működéséhez szükség lenne. Ezért a kezdeményezéseket hivatalunk nem támogatja. Ennek ellenére az egyházi közvéleményben egyre terjed az a vélekedés, hogy az állami szervek egyetértenek új egyházi iskola létesítésével, de az egyházi vezetés nem teszi meg a szükséges lépéseket. Ezt a nézetet táplálja, hogy esetenként az állami és társadalmi szervek képviselői egymástól eltérő módon reagálnak ilyen irányú felvetésekre.
