Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 3-4. sz.

Az egyház veteményeskertje - Frenkl Róbert: A Fasor újraindítása

nyel. - Azután váratlanul elmosolyodott és így szólt: Engedje meg professzor úr, hogy magánemberként hozzátegyek ehhez valamit. Azért csak próbálják meg. Anynyi minden történik manapság, változnak a dolgok, soh'sem lehet tudni. Próbálják meg. Ettől a beszélgetéstől kezdve mozgásba jöttek a dolgok, bár Miklós Imre állta a szavát, az AEH egyrészt az evangélikus egyházvezetés, másrészt a nagypolitika irányában közel egy évig következetesen ellenezte a Fasor újraindítását. De nem vette le a napirendről, bár nyilvánvalóan eredményként könyvelték el, hogy az egyházban sikerült lefékezni a mozgást 1987 tavaszára. Mindenesetre gyorsan lépett beszélgetésünk után. Az új állami stratégia kiindulópontja érdeke módon Nagy Gyula püspök 1986. november 10-én kelt levele Miklós Imréhez.

13 Ez és a később, 1987. március 30-án kelt levél az a két dokumentum, amelyek alapján halványan állítható, hogy az egyházvezetés lépett az iskola visszaállítása érdekében, ha már olyan irat nem is keletkezett, melynek alapján kijelenthető lenne, hogy az egyház - eltekintve a Testvéri Szó követelésétől - visszakért egy középiskolát. A november 10-én kelt levélben jelenik meg először a bérleti díjra vonatkozó felvetés, mely valójában stabilizálta volna az iskola elvételét. „Másolatban: Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök úrnak Budapest, 1986. november 10. Miklós Imre államtitkár úrnak, az állami egyházügyi Hivatal elnöke Budapest Igen Tisztelt Elnök Úr! Egyházunkban az elmúlt évek során többször is felvetődött a volt Fasori Evangélikus Gimnázium épületének ügye. Az épület telekkönyvileg ma is a Magyarországi Evangélikus Egyház tulajdona, de az elmúlt több mint három évtized során az épület bérlete vagy állami megvétele még nem nyert végső rendezést. Egyházunkban ma újból felvetik sokan a kérdést: miért nem tesz az Evangélikus Egyház vezetősége lépéseket az épület rendezetlen helyzetének megoldására? Jól ismerem és ismeri egyházunk vezetősége is kormányzatunk őszinte jóakaratát, amellyel a Teológiai Akadémiának a fasori épületben történt ideiglenes elhelyezése után az épület helyett a Lendvai utcai épületet bocsátotta rendelkezésre egyházunk teológiai főiskolájának elhelyezésére, majd jelentős segítséget adott a Teológiai Akadémia végleges elhelyezésére Zuglóban. Tudatában vagyunk országunk jelenlegi nehéz gazdasági helyzetének is. Mégis legyen szabad egyházunk vezetősége nevében tisztelettel előterjesztenem kérésünket: lehetséges volna-e valamilyen, esetleg hosszabb távra szóló, rendezést találni erre a régóta megoldatlan kérdésre, akár az épület állami megvétele, akár az egyháznak való visszajuttatása, akár egy bizonyos bérleti összegnek az Evangélikus Egyház részére való folyósítása útján? Elnök Úr eddig is sokszor megtapasztalt jóakaratát és segítségét megköszönve, maradok őszinte tisztelettel /Dr. Nagy Gyula/ püspök" 1986. november 24-én Miklós Imre fordul levélben (57.293/1986) Köpeczi Béla miniszterhez, hivatkozva Nagy Gyula levelére.

14 A levélből is egyértelművé válik a stratégia.