Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 3-4. sz.

Figyelő - Dörömbözi János: Az „Angyali Doktor" Summája

Az „Angyali Doktor" Summája. A Telosz Kiadó 1994-ben kezdte meg a katolikus teológia (Tamás megnevezésével sacra doctrina = szent tudomány) mindmáig legjelesebb összefoglaló művének a fordítói és kiadói munkálatait. A bilingvis (latin-magyar) kiadvány terveink szerint 34 kötetben jelenne meg a következő beosztásban: Pars I. Vol. 1. q 1-13. 2. q 14-26. 3. q 27-43. 4. q 44-58. 5. q 59-74. 6. q 75-89. 7. q 90-102. 8. q 103-119. Pars II. I-II. (prima secundae) 9. q 1-17. 10. q 18-34. 11. q 35-48. 12. q 49-70. 13 q 71-89. 14. q 90-108. 15. q 109-114. II-II. (secunda secundae) 16. q 1-16. 17. q 1746. 18. q 47-78. 19. q 79-100. 20. q 101-122. 21. q 123-140. 22. q 141-162. 23. q 163-178. 24. q 179189. Pars III. 25. q 1-15. 26. q 16-26. 27. q 27-41. 28. q 42-59. 29. q 60-90. Supplementum: 30. q 1-28. 31. q 29-49. 32. q 50-68. 33. q 69-87. 34. q 88-99 + Appendix q 1-2 + duo articuli de purgatorio. Eddig két kötet látott napvilágot 1994-ben (Summa Theologiae - A teológia foglalata I./l. q 113) és 1995-ben (Summa Theologiae - A teológia foglalata I./2. q 14-26). A kötetek fordítása, szakmai ellenőrzése, kivitelezése európai színvonalú. A magyar és az egyetemes művelődéstörténet egyik kiemelkedő, maradandó (nem a pillanatnak vagy annak sem szóló) alkotása lehetne, ha sikerülne a teljes szöveg megjelentetése. Aquinói Szent Tamás (1225-1274) dominikánus szerzetes Summa Theologiae - A teológia foglalata című műve 1266-1273 között készült, s befejezetlen maradt; a szerző halála zárta le és el az olvasók elől a további gondolatokat. Aquinói Szent Tamás életműve nem azonnal került a katolikus egyház teológiai tanításának előterébe. 1277. március 7én Párizsban (az averroistákkal együtt) bizonyos tételeit elítélték, s 11 nappal később Oxfordban ugyanezt cselekedték. 1323-ban viszont már XXII. János pápa Avignonban szentté avatta, 1325-ben a párizsi ítéletet is visszavonták. 1567-ben V. Pius pápa az egyházdoktori címet adományozta Tamásnak. XIII. Leó pápa Aeterni Patris ('Az Örök Atyának') 1879. augusztus 4-én kiadott enciklikája a tomizmushoz, Aquinói Szent Tamáshoz (az általa kidolgozott hit és tudás eleven kapcsolatához) való visszatérést irányozza elő a katolikus iskolákban. Ez a neotomizmus kialakulásához és elterjedéséhez vezetett. II. János Pál 1998. szeptember 14én kiadott Fides et Ratio ('Hit és ész') című enciklikája a filozófia és a teológia, a hit és az ész elválaszthatatlanságát és kapcsolatának új értelmezését (az ancilla theologiae régi felfogásának elutasítása: e kifejezés „a történelem folyamán arra szolgált, hogy a két tudomány kapcsolatának szükségességét és szétválasztásuk lehetetlen voltát jelezze") sürgetve, szintén Aquinói Szent Tamás munkásságára irányítja a figyelmet. A hit és az ész közötti összhang keresése és megteremtése a Doctor Angelicus legnagyobb érdeme. Ervelése szerint mind az ész, mind a hit fénye Istentől származik, ezért nem állhatnak egymással szemben, a hit nem fél az észtől, hanem keresi azt, és megbízik benne. II. János Pál nevezetes enciklikája külön kiemeli, hogy Tamás a természet megismerésére is irányította a figyelmet, nyomatékosítva, hogy az hozzásegítheti az embert a kinyilatkoztatás megértéséhez. „Az Angyali Doktor, bár nagyon hangsúlyozza a hit természetfeletti jellegét, nem felejti el a hit ésszerű voltának értékét, sőt, mélyére tudott hatolni és körül tudta írni bölcsességének jelentését. A hit ugyanis bizonyos értelemben a »megismeres gyakorlasa«; amikor az ész beleegyezését adja a hit igazságaihoz, nem kerül hatályon kívül, nem is csorbul; de ezek az igazságok csak szabadon és tudatosan érhetők el." (Fides et Ratio. Szent István Társulat, Budapest, 1999. 54. 1.) Aquinói Szent Tamás teológiája azt tanítja, hogy a bölcsesség sajátossága a hittel és az Isten-ismerettel való szoros kapcsolat. Vajon véletlen-e, hogy a több mint 700 évvel ezelőtt készült monumentális „teológiai épület" ma is eleven erővel hat(hat) olvasójára? A harmadik évezredbe lépő emberiség és emberi szellem eddig megtett útja s a Tamás korától megtett út sem tudta cáfolni a Summa Theologiae fejtegetéseit, és megkérdőjelezni időszerűségét. Nézetrendszerének bírálói mondhatják, hogy nem korszerű, de vajon mondhatják-e, hogy nem időszerű? A tudomány, az ész bármily korlátlan uralmat is követelt magának a felvilágosodás óta, hirdethette saját mindenhatóságát, de az ész világánál nem tudta cáfolni a hit világosságát. Az alábbiakban vázoljuk a Summában (II. kérdés, 3. szakasz) található híres istenérvek gondolatmenetét a mű fordítójának, Tudós-Takács Jánosnak a tolmácsolásában. A quaestio II. Istenről: Van-e Isten? problematika veti fel az istenigazolás kérdését. ,Isten igazolásának kérdése az „Öt Út" (Quinque Viae) néven emlegetett, a Summa Theologiae-ben kifejtett istenérvek alapján történik. I. „Az első és nyilvánvalóbb út a változásból nyerhető." Minden, ami „változik", potentiában van ahhoz képest, aminek irányába változik, a változtató lény pedig