Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 1-2. sz.

Thesaurus ecclesiae - Ecsedi Zsuzsa: Evangélikus énekeskönyvünk böjti és húsvéti énekei

Dicsőítünk, Krisztus, aki szenvedtél - EÉ 199fEhre sei dir, Christe (2. kottapélda) • H-™— h Di-cső-í- tünk,Krisz-tus, a - ki szenved - tél, 4 És megváltást bűn-bó'l így szerzet-léi! Király vagy és Úr vagy ö~ rök - re. Tekints szánva min-den bű-nős - re! U - runk, ir-galmazzne - künk! Énekünk története igen sok szálon fut. Már a reformáció előtt ismert volt egy ének „O du armer Judas" szöveggel. Ez 1553-ban Lucas Lossiusnál „O wir armen Sünder" szöveggel jelenik meg. Az ének utolsó versszaka „Ehre sei dir Christe", amely a 14. századi „Laus tibi Christe" fordítása. Az EKG 7 versszakkal ilyen befejezéssel közli. Az EG viszont az „Ehre sei" versszakkal indít, és utána már csak két, válogatott és átdolgozott versszakot ad. Jelenlegi könyvünk a szöveget a Tranoscius énekeskönyv alapján közli, ahol csak az első versszak felel meg a német eredetinek, utána 4, már a 17. század ízlésének megfelelő, kissé édeskés strófa következik (vagy csak a fordítás sikeredett ilyenre). A versszakok Kyrie eleisonnsd zárulnak, a német változatban hármas - Kyrie-Christe-Kyrie - felkiáltással. A magyarban ezzel szemben csak egy „Urunk, irgalmazz nekünk"-öt találunk. A dallam többnyire megfelel a német énekeskönyv-belinek, de a Kyrie-refrénben - nemcsak a bővülés miatt - jelentősen eltér attól. Jézus, szenvedésedről - EÉ 204/Christus, der uns selig macht (3. kottapélda) 7? 1 'i j*i n i i i| Jé-zus, szenve-dé-sed-rőJ Mostan elméi - ked - nem, ^ «H I Pl I n r-l 1 Pl "T^ E- rőt, ál-dást mennyekből Lelked ad-jon né - kern! I, , r—. , I. — l—l , ^ f-4, Je-lenj meg most szívemnek A-ma nagy ki - nod - ban, 1 —4| fo' J » # 1 ^* 3 —— J -* —l Mellyel voltál lel-kemnek Orvo-sa hol - tod-ban! A dallammal a Cseh Testvérek (Böhmische Brüder) énekeskönyvében találkozunk először. A Böhmische Brüder a Herrnhuter Brüdergemeinde (Herrnhuti Testvérgyülekezet) elődje; ez a csoport a huszita mozgalom üldöztetésének hatására jött létre, 1467-ben egyházilag is önállósult. E cseh anyanyelvű keresztényekhez később Brandenburg tartományból emigrált valdensek csatlakoztak: így jött létre a gyülekezet németajkú része. 1501-ben cseh, 1531-ben német nyelven jelentettek meg énekeskönyvet Ez utóbbinak kiadója az egykor szintén szerzetes Michael Weiße volt, akit Luther igen nagyra tartott. (Az 1545-ös 5a6sí-énekeskönyv - az utolsó, mely még Luther életében és közreműködésével megjelent - 14 Weiße-eneket tartalmaz.)