Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 1-2. sz.

Thesaurus ecclesiae - Ecsedi Zsuzsa: Evangélikus énekeskönyvünk böjti és húsvéti énekei

Az énekek első nagy csoportja gregorián dallamok, főként himnuszok, antifonák és sequentiák nyomán keletkezett. A himnusz a legkedveltebb, aminek az esetleges témamegfelelésen túl formai oka is volt: ez a műfaj eredetileg is strófikus és rímes, tehát könnyen átdolgozható. A második csoport alapját cantiók (középkori eredetű, többnyire latin nyelvű vallásos énekek) alkotják. A harmadik csoportba reformáció előtti német lelki énekek, mesterdalok, népdalok és ún. „leisé"-k (Kyrie eleison felkiáltással végződő énekek) átdolgozásai tartoznak. Azt a technikát, hogy egy dallamra az eredetileg hozzá tartozó világi szöveg helyett más, a mi esetünkben egyházi témájú verset írnak, „kontrafaktúrá"-nak nevezzük. Ilyen módon francia chanson- és olasz madrigáldallamok is bekerültek a gyülekezeti énekek közé. Mindegyik felsorolt technikára találunk példát vizsgált énekeink között. A Böjt, nagyhét fejezetet végignézve meg kell állapítanunk, hogy szinte az összes ének nagyheti tematikájú - sajnálatos az általánosabb böjti énekek hiánya. Krisztus, ártatlan Bárány - EE 188/0 Lamm Gottes, unschuldig (1. kottapélda) mi - ér - tünk meg - hol - tál, cn - ge -del - mes vol - tál. -4h Vi - sei-vén bű r—i h o _ ' • i i ) . 1 —

m « é lr-galmazzné-künk, Ó, Jc-zus, ó, Jé - zus! Az ének szerzője, Nikolaus Decius, eredetileg szerzetes volt, és egy apácakolostorban prépost. Később csatlakozott a reformációhoz, 1523-ban a wittenbergi egyetem hallgatója. Elete folyamán lelkészként, kántorként és latintanárként is működött. Énekeit - melyek főként középkori liturgikus tételek átdolgozásai - alnémet nyelven írta. Jelenlegi énekünk egy Agnus Dei dallam nyomán, nagyon korán, 1522-ban (más forrás szerint 1523-ban) keletkezett, és - talán nem is tudva Luther hasonló szándékáról - elindítja azt a gyakorlatot, amely keretében liturgikus dallamokat strófás gyülekezeti énekkel helyettesítenek. (Ezenkívül még egy Decius-ének található énekeskönyvünkben, a 43. számú, amely Gloria-parafrázis.) A „Krisztus, ártatlan Bárány" ma főleg all. úrvacsorai liturgiából ismerős mindannyiunk számára. Dallamának itt közölt formája problémákat vet fel. Nem sikerült még kiderítenem, hogy a szerkesztők ezt a variánst honnan vették át. Több helyen ugyanis nagyon eltér a német hagyományban öröklődő dallamoktól. Az Evangelisches Kirchengesangbuch (EKG) a passiós énekek között közli a dallam észak- és délnémet formáját, a ma használatos Evangelisches Gesangbuch (EG) pedig a liturgikus énekek fejezetben az ún. ökumenikus változatot. A magyar református énekeskönyv is a német dallamokhoz áll közel, de egyikkel sem egyezik meg teljesen. E nyitott kérdést - amennyiben lehetséges - a jövőben szeretném tisztázni. Most három olyan ének következik, amelynek latin eredetije van, de nem liturgikus, mint az előbbi.