Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 1-2. sz.

Iskola és polgárság - Jancsó Kálmánné: Gondolatok és emlékek a győri evangélikus iskoláztatás múltjáról és jelenéről

nélkül - négy tanéven keresztül a bontás-építés minden nehézségét. Azért ennek több haszna is volt az örömön kívül: a gyerekek megtanulták becsülni értékeinket, együtt örültünk minden új teremnek, berendezésnek. Az új épületet 1999. augusztus 28-án, a gyülekezet és az iskola örömünnepén, a tanévnyitó istentisztelet után szentelte fel D. Szebik Imre püspök úr. Ez alkalom­mal búcsúztam el én is az iskolától. Már a bővítés lehetőségével egy időben felmerült a nyolcosztályos gimnázium in­dításának igénye - főleg a szülők részéről. 1994 őszén megszereztük az Egyházke­rület és az Országos Egyház jóváhagyását, megkaptuk az indításhoz szükséges álla­mi engedélyt is, így hivatalosan 1995. augusztus 15-ével megindult iskolánkban a gimnáziumi képzés két osztállyal. Jelenleg hat évfolyamban egy-egy osztályban ösz­szesen 150 gimnazista tanul, két év múlva érettségizik az első. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény fenntartója a győri Evangélikus Egyházközség. Az óvoda, általános iskola és a gimnázium tagozatként közös irányítás alatt működik. Ez a vezetés a szervezés, a gazdálkodás, a dolgozók munkáltatása szempontjából, de főleg az egy­séges nevelési koncepció miatt is célszerű. A tagozatok igazgatóhelyettesek vezetésével szakmailag önállóak, de munkáju­kat az iskola 1998-ban elfogadott pedagógiai programja és a helyi tantervek szabá­lyozzák. A működés költségeit a gyermeklétszám után járó normatív és kiegészítő támo­gatás összege fedezi. Az eszközök vásárlásában, különböző elképzelések megvalósí­tásában segít a gyülekezeti alapítvány, a szülők és gyülekezet önkéntes segítsége. Nevelési és oktatási feladataink Az evangélikus egyház intézményeként a Biblia szellemében, a keresztyén tanítások szerint és iskoláink ősi hagyományaihoz híven kívánjuk tanítványainkat nevelni. Nyíltan vállaljuk tehát a felekezeti elkötelezettséget, azonban az ökumenét is szem előtt tartva, nyitottak vagyunk más történelmi egyházak felé. Tanulóink 50­52 százaléka evangélikus vallású, körülbelül 10 százalékra tehető a reformátusok aránya, a többi katolikus vallású tanuló. A tanárok évente változó arányban, 66-72 százalékban egyházunk tagjai. Az egyház irányítása meghatározza nevelőmunkánkat is. A keresztyén értékren­det kívánjuk gyermekeinkben kialakítani és megerősíteni. Feladatunk a gyereke­ken keresztül az eltávolodott szülők visszahívása és egyházunk jövőjének építése a nálunk nevelkedett gyerekek segítségével. Ennek érdekében tanrendünkbe szorosan beépülnek a hittanórák, melyet fele­kezeti megoszlás szerint biztosítunk tanulóinknak. Mindennapjainkat is meghatá­rozza a keresztyén szokásrendszer: az egyházi esztendő rendjének betartása, ünne­peinek méltó megtartása, heti közös áhítatok, napi ima, csendesnapok, tanévnyitó és tanévzáró istentiszteletek stb. A gyerekekkel való mindennapi foglalkozás erősíti mindnyájunkban a keresz­tyén értékek elfogadását, mint például a személyre szóló szeretetteljes bánásmód, igényesség, következetesség, a türelem, a hitelesség. Az egymás iránti szeretet pél­dájával, a lelkészek és a gyülekezet segítségével, a családokkal összefogva neveljük a ránk bízott gyermekeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom