Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 3-4. sz.

Mai jelenségek - Latin-Amerika: Idejétmúlt-e a felszabadítási teológia?

csőlátót intézményekkel, személyiségekkel, magával a kormánnyal, hogy emberhez méltó életkörülményekért küzdjön a rászorulók számára. Nagy hatást gyakorolt az emberi jogok, a nincstelenek védelme terén. Helder Camara érseket szombaton a tengerparti Recife város egyszerű kis templomából temették. A „szegények püspöke" élete utolsó 31 évét ebben a városban élte le és itt halt meg. A gyászszertartásban több ezren vettek részt, köztük Marco Magiéi brazil elnökhelyettes. A főpásztor holttestét Olinda temetőjében helyezték örök nyugalomra barátja és segédpüspöke, Jósé Lamartin sírja mellett. A brazil püspöki konferencia, amelynek az elhunyt érsek alapítója és első titkára volt, bejelentette, hogy emlékének tiszteletére sajtóügynökséget hoz létre, amely a „nép hangját" terjeszti, különös tekintettel a brazil agrárvilág konfliktusára. VR/MK Magyar Kurír, 1999. augusztus 31. LÁNSZKI RÉKA A felszabadítási teológia ideje lejárt? Vajon érdemes-e nekünk, európai keresztyéneknek odafigyelnünk Latin-Amerikára? Igen, hiszen a fejlődő világ, ha a világgazdaságban nem is, de az ideológiai áramlatok, és egyre inkább a politikai élet terén is, mind nagyobb szerepet játszik. A XX. század végi Európa keresztyén felekezeteinek, egyházainak szembe kell nézniük elsősorban az úgynevezett 3. világ különböző szellemi irányzatainak erősödő befolyásával. A Római Katolikus Egyház berkein belül is érzékelhető a súlyponteltolódás a 3. világ felé, hiszen a hívek többsége már nem a hagyományosan katolikus európai országok lakója. Latin-Amerika Mexikót, a közép-amerikai földhidat, az Antillák szigetvilágát és Dél-Amerikát foglalja magában. Területe meghaladja a 20 millió km

2-t, lakossága pedig az 500 milliót. A népesség vallási hovatartozását illetően a katolicizmus jellemző. A legtöbb latin-amerikai országban a római katolikusok aránya 80-95 százalék közötti, jelenleg itt él a világ katolikusainak már több, mint a fele. Mindez azt jelenti, hogy körülbelül egy évtizeden belül a világ minden 11-12. lakosa latin-amerikai katolikus lesz! Történelmi áttekintés Kolumbusz Kristóf érkezése előtt három jelentős indián kultúrnép élt a térségben: az aztékok (Mexikó), a maják (Közép-Amerika) és az inkák (Peru, Equador, Bolívia). Politeista vallásukban megtalálható a legfőbb istenség képzete, ugyanakkor a jó és rossz etikai fogalmát nem ismerték, bár vallásukra a dualisztikus felfogás jellemző volt. Az alacsonyabb kultúrszinteken álló indián törzsek totemisztikus-animista vallási hiedelmeket vallottak. Ezek ma már csak egy-egy törzsnél találhatók meg. A spanyol és portugál hódítók brutálisan kényszerítették gyarmati rendszerükbe az őslakosokat. Krisztus nevét használva hajtották rabszolgasorba az indiánokat. Szükség volt az ingyen munkaerőre. A kereszténység terjesztése ürügyén akartak meggazdagodni. Ugyanakkor voltak olyanok is - elsősorban jezsuita hittérítők -, akik küzdöttek az indiánok védelméért, a hódítók és bennszülöttek kibékítéséért, a hit terjesztéséért. Szavuk sajnos alig talált visszhangra.