Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 3-4. sz.

Mai jelenségek - A misztika felé fordulás - kitörési kísérlet aracionalizált kereszténységből

7 Frédéric Cossutta Lire Bergson: „Lepossible et le réel", PUF, Libraire du Collége International de Philosophie, Párizs, 1998; 2. o. 8 A legjelentősebb amerikai szerzők és írásaik a következők: Daniel C. Dennett Kinds of Minds, Harper Collins Publishers, New York, 1996; o. 184 / George Johnson Fire in the Mind, Alfred A. Knopf, New York, 1995; o. 379 / John R. Searle The Rediscovery of the Mind, MIT Press, Bradford Book, Cambridge Massachussets, 1992; o. 267. Lásd még válogatásban: Andrew J. Reck The New American Philosophers, Delta Book, New York, 1968; o. 362. 9 Martin Heidegger Sein und Zeit, Max Niemeyer Verlag, Tübingen, 1993; 4. §, 11. o. 10 Martin Heidegger Lét és Idő, Gondolat, Budapest, 1989; 31. §, 285. o. 11 Martin Heidegger Sein und Zeit, Max Niemeyer Verlag, Tübingen, 1993; 31. §, 144. o. „Verstehen ist das existenziale Sein des eigenen Seinkönnens des Daseins selbst, so zwar, dass dieses Sein an ihm selbst das Woran des mit ihm selbst Seins erschliesst." 12 Hans-Georg Gadamer Igazság és módszer, Gondolat Kiadó, Budapest, 1984; 21-37. o. 13 Idem. 30. o. 14 Idem. 52-88. o. 15 Idem. 305-340. o. 16 A sors fintora, hogy a poszt-gadameri hermeneutika (E. D. Hirsch, E. Betti) éppen a Dilthey-féle módszerességet hiányolja Gadamer megközelítéséből a szubjektív vonatkozások hátrányára. 17 Paul Ricoeur De l'interprétation. Essai sur Freud, Seuil, Párizs, 1965; 37. o. 18 Paul Ricoeur Le Conflit des interprétations, Essais d'herméneutique I., Editions du Seuil, Points Essais, 1969 19 Paul Ricoeur Temps et récit 1. L'intrigue et récit historique, 2. La configuration dans le récit de fiction, 3. Le temps raconté, Editions du Seuil, Points Essais, 1969, 1984, 1985 20 Paul Ricoeur Du texte á l'action, Essais d'herméneutique II, Editions du Seuil, Esprit, 1986 21 Ezt a programot két kötet megjelenése fémjelezte. A szerzők a későbbiek folyamán is együtt dolgoztak tovább: L'analyse du discours philosophique, Langages, n°119, Larousse, Párizs, 1995 és Descartes et l'argumentation philosophique, PUF, Párizs, 1996 22 Henri Bergson „Lepossible et le réel" La pensée et le mouvant, PUF, Párizs, 1991; 1331-1344. o. 23 Frédéric Cossutta Lire Bergson: „Le possible et le réel", Le Paradoxe performatif de l'expression bergsonienne, PUF, Librairie du Collége International de Philosophie, Párizs, 1998; 5. o. * * * A misztika felé fordulás - kitörési kísérlet a racionalizmusból A jövő kereszténye vagy misztikus lesz, vagy semmilyen. Korunk misztikusa az, aki reményt önt belénk, és a körülöttünk élőkbe. (Karl Rahner) Dorothee Sölle így ír: „A misztikus érzékenység, misztikus tapasztalatok nem elvileg különböznek a vallások ígérte, ünnepelt élményektől. Nem magasabb rendűek és nem is mélyebbek azoknál, amelyeket a vallási nyelv a maga szavaival üdvözülésnek, megszabadulásnak, Isten békéjének, hazatalálásnak, megváltásnak nevez. A különbség abban van, ahogyan a misztika e tapasztalatokat kezeli, másként váltja be az ígéreteket, kivonja azokat a vallási tan absztrakciójából és felszabadítja az érzelem, a tapasztalat és a bizonyosság számára." (A „Misztika és Ellenállás" írásából. Hamburg, 1977.) A filozófiát, teológiát tanult, és a szociológiát súroló írásaival híressé lett tudósasszony, ma a híres Union Theological Seminary tanára (New York), lehet, hogy ismét visszatért már Hamburgba. Meglepetésként hathat sokak számára, hogy idős korában a misztika felé fordult, és meditációs jellegű könyveket ír... Megítélésem szerint kettős gyökerű ez az újnak mondható jelenség századunk végén, egy évszázad küszöbén: Minden történelmi egyházat, illetve teológiai isko-