Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 3-4. sz.
Múltunk újraértékelése - Luther Márton, Jézus Krisztus tanúja (LVSz - EK Egyház Közös Nyilatkozata,1983)
A MÚLT ÚJRAÉRTÉKELÉSE Másfél évtized múltán igazán aktuális Luther Márton Jézus Krisztus tanúja A Lutheránus Világszövetség és a Vatikán Közös Bizottságának 1983. V. 11-i nyilatkozata I. A küzdelemtől a megbékélésig 1. Ebben az esztendőben Luther Márton születésének 500. évfordulójára emlékeznek egyházaink. Sem az evangélikus, sem a katolikus kereszténység nem mehet el személye és műve mellett szótlanul. Egészen a legújabb korig Luther meghatározó jelentőségű mind egyháztörténeti, mind társadalmi és szellemtörténeti vonatkozásban. 2. Az évszázadok folyamán Luthert egészen ellentétes módon ítélték meg. A katolikusok számára hosszú ideig kimerítette az eretnek fogalmát. Azzal vádolták, hogy ő a nyugati egyházszakadás tulajdonképpeni okozója. Evangélikus oldalról viszont már a 16. században megkezdődött Luther személyének dicsőítése, hithősként emlegetése, amihez nem ritkán még nacionalista heroizálás is járult. Mindezek előtt azonban Luthert egy új egyház alapítójaként értelmezték. 3. Luther megítéléséhez kapcsolódott a másik egyház megítélése is. Személyével hozták kölcsönösen összefüggésbe az igazi hit és a valódi egyház létét. 4. Évszázadunk kezdete óta a reformátori teológiában és egyházakban Luther új értékelése és felfedezése kezdődött meg. Hamarosan ezután megkezdődött római katolikus részről is Luther személyével és művével való intenzív foglalkozás. A gondos munka, Luther-kutatás, a reformáció történetének tudományos feltárása hozzájárult és összekapcsolódott egy új ökumenikus látással, és egyúttal utat készített egy új pozitív katolikus magatartáshoz Lutherrel kapcsolatban. Mindkét oldalon visszaléptek a harcoktól színezett Luther-képektől. Új értékelés kezdődött, amely szerint Luther az evagélium közös tanúságtevője, a hit és a lelki élet megújulásának hírnöke. 5. Ehhez az új látásmódhoz hozzájárult az Ágostai Hitvallás 450. évfordulójának megünneplése 1980-ban. Ez a hitvallás nem képzelhető el Luther személye és teológiája nélkül. Az a felismerés, hogy az Ágostai Hitvallás egyetértést jelent a központi hitigazságokban katolikusok és evangélikusok között, egyben tükröződik és segít Luther értékelésében is abban, hogy Luthert mindkét oldalon alapvető módon igazolják. (Erre utal II. János Pál pápa 1980-as nyilatkozata, és a Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottságának 1981. évi ülése.)
