Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 1-2. sz.
Múltunkból - Keveházi László: Evangélikus lelkészek a magyar újságírás kezdetein
oktatás eszköze is. Jó eszköz a tájékoztatásra, enciklopédikus ismeretterjesztésre is. A hallei nevelési tervben az újság olvastatása hetenként a kötelező tárgyak közt volt. Comenius, amikor 1651-ben Sárospatakon a „Schola pansophica"-t megírta, szintén ajánlotta az újság olvastatását, különösen a földrajzi és történelmi tárgyakkal kapcsolatban. S erről a gyakorlatról Francke iskolájában hallunk igazán komolyan. A tanulók egy lipcsei latin újságot olvastak, s ez hasznos volt a nyelv gyakorlásában, de felhasznált a földrajzi, történelmi, geneológiai és heraldikai (e két utóbbi volt Francke „saját" tárgya!) tárgyak oktatásában is. Bél Mátyás is bizonyára ezt hallotta és gyakorolta. Mindezt erősíthette, hogy Bél Mátyásra az „államismeret" tárgya is hathatott: megismerni és leírni egy-egy ország földrajzi, politikai, jogi és népességi viszonyait, történelmét. Neki az újságírás „mellékfoglalkozás", méginkább gyűjtőmunka volt nagy művéhez, a „Notitia Hungáriáé novae historica-geographica" című 1735-42 között megjelent kiadásához. Sok más írásáról most nem szólunk, ezzel csak alá akartam húzni, hogy a pietista hatás mellett „hungarus" gondolkozású volt. Akegyesség és ismeret gyakorlója és terjesztője egyszerre, különösen hazája megismerésének és ismertetésének elkötelezettje. 1721-ben indította el a Nova Posoniensia című újságot. Ez volt hazánkban az első, rendszeresen megjelenő, hazai és külföldi olvasóknak szóló lap. Egyrészt „hírlap" volt, tele pozsonyi, hazai és külföldi hírekkel, friss információkkal. Ugyanakkor „folyóirat" jellege is volt, hiszen irodalmi és tudományos kérdésekről is rendszeresen írt. Szolgálata - így írta valaki - „a tudományok laicizálása", ma így mondanánk: népszerű terjesztése volt. De folytassuk a háttér után az evangélikus környezet feltárását. Egyik munkatársa Beer Frigyes Vilmos (1691-1774) evangélikus lelkész, pozsonyi kollégája volt. Előzőleg ő is külföldön tanult, de ó'már Göttingenben és Jénában. S a legközvetlenebb munkatársak közé tartozik Marth Mátyás (1691-1734), aki külföldi tanulmányai után 1718-tól rektor, 1721-tól pedig evangélikus lelkész volt Pozsonyban. 2. Pozsony látképe 1780-ból !