Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 1-2. sz.

Múltunkból - Keveházi László: Evangélikus lelkészek a magyar újságírás kezdetein

Bél Mátyás iskolaszervezéséről, gyülekezeti munkájáról külön kellene írni. Az iskolában ő vezette be a „tanulmányi naplót" („Ephemerides scholasticae") 1718-tól. És 1720-tól a pozsonyi iskolában is olvasták a lipcsei latin és a bécsi újságokat. S igaz később, de ennek az iskolának a tanulói voltak Windisch Károly Gottlieb, az első hazai német-, és Rát Mátyás, az elsó'hazai magyar nyelvű sajtó megindítói nem hiszem, hogy véletlenül. A lap latin nyelvének is oka volt: ekkor a magyarok, németek és szlovákok közös, legalábbis közös irodalmi nyelve a latin volt. A század végén ágazott el a háromnyelvű hazai újságírás. De itt a „forrásnál" még a latin nyelv volt az összekötő. Úgy tudott Bél mindenkihez szólni, aki ismereteit bővíteni és a hungarus ügyet szolgálni akarta. Ezentúl a hazai „leíró statisztika" volt a lap specialitása, ezen a téren Bél úttörő szolgálatot végzett. A munka háttere a „Notitia..." volt, s igaza van annak, aki lapját „kora szociográfiájának" is nevezi. Az iskola egy későbbi lelkész-tanára, ugyancsak az ügy elkötelezettje írta ezt az utolsó szám címlapjára: „Ajezsuiták féltékenykedése miatt kénytelenek voltak az alig megkezdett munkát abbahagyni és átengedni folytatás végett (itt hívom fel a figyelmet a két évfolyam címlapképének megváltozására is!). De nemsokára Ők is abbahagyták, mivel az eredmény kétségkívül nem felelt meg törekvéseiknek és óhajtásaiknak". Asorok mögötti tény: III. Károly rendelete a cenzúrát a jezsuitákra bízta, akik átvették, de - és ebben a kor katolikus gondolkodása is benne volt - nem folytatták a lapot. Az első hazai rendszeres lapról még sokat lehetne szólni. Itthon és külföldön végezte rövid, de hatásos szolgálatát. Bél Mátyás pedig így lett a magyar újságírás indítója és „historicus patrium" - ahogy emlékeztek rá... Nekünk azonban tovább kell lépnünk egy jó fél évszázaddal, hogy folytathassuk a magyar sajtó történetének vizsgálatát, a második izgalmas fejezettel. Rát Mátyás és a Magyar Hírmondó szolgálathoz így jutunk el Bél Mátyás munkáján keresztül. Vele kezdődött el a nemzeti nyelvű újságírás története. Ha azokat a hatásokat keressük, amelyek Rát életét és szolgálatát meghatározhatták (Ráth-ként született, de a „h" betűt elhagyta magyarságát jelezve), akkor elsősorban az akkor induló magyar polgárosodást kell említeni. Rát győri, tehát városi, iparos, polgári családból indult, ez a hatás biztosan végigkísérte. De szólni kell pietista hatásokról is. Ez a szellem iskoláinkban is jelentkezett - gondoljunk a Bél által szervezett pozsonyi iskolára. Győr pedig egyik központja volt ennek a mozgalomnak hazánkban. Úgy lehet igaz az értékelés róla: „pietista színezetű felvilágosodás" hatása alatt állt és ezt terjesztette is. Mert a harmadik hatás, amely érte, a felvilágosodás volt. Göttingenben tanult az egyetemen, ez az egyetem akkoriban az egyik legkiemelkedőbb volt - sok fiataljárt ott hazánkból is. S ennek a háttérnek feltárásánál szót kell ejtenünk Schlözer professzorról, aki a „Briefwechsel" majd „Staátsanzeigen" című 4.400 példányos lapot ekkoriban indította. Michaelis előadása is hatással volt rá, amely „a statisztikáról és politikáról" szólt. De Heyne előadásai is emlékezetesek maradtak számára a „régi klasszikái literatúráról". És meg kell említeni Kästner professzor nevét, akitől a matematikát tanulta, s itt hallott a valószínűségszámításról. Ez vezette őt később az úgynevezett „politikai aritmetikához", amiről lesz még szó. Itthoni tanárairól sem hallgathatunk. Benczúr József '(1728-1784) késmárki, majd pozsonyi tanár, aki igazgató is lett. Kiemelkedő pedagógus, sok nemesi értelmiségi fiatal került ki iskolájából. Amikor II. József a Türelmi Rendelettel kapcsolatban tárgyalást hívott össze, ő képviselte evangélikus egyházunkat. Rát is „legjobb tanítójaként" említi, akinek a legtöbbel adós. De idetartozik Thomka-Szászky János (16941762) pozsonyi tanár is. 1734-ben ő kezdte el hazánk történelmét módszeresen tanítani, magyar önképzőkört is alapított. Bél Mátyás sírjánál is ő mondott beszédet.