Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 1-2. sz.

Múltunkból - Kamp Salamon: Et resurrexit

az orosz veszély miatt - erősnek kell lennie. Franciaország részben el volt foglalva belső bajaival, részben szintén érdekében állt egy erős monarchia a porosz hatalom ellensúlyozására. Oroszország már a 48-as év elején mozgósította haderejét, fóleg a lengyel kérdés miatt, félt ugyanis a lengyel szabadságharc magyar hatásra történő kiújulásától. Készen állt a magyarországi beavatkozásra (sőt Erdélybe már 1849 elején betört és Bem verte ki onnan). Itthon a nemzetiségek harcban álltak a magyar történelmi állásponttal szemben. A megegyezési kísérletek nem hoztak tartós sikereket. Lényeges volt a Szemere-kormány által hozott nemzetiségi törvény, amely igyekezett levonni a forradalom és szabadságharc tanulságait. Ez volt Európa első demokratikus nemzetiségi törvénye, azonban már túl későn jött. A katonai helyzet eldöntötte a hatalmi kérdést. Az orosz intervenció olyan erőt jelentett, amivel reménytelen volt a további ellenállás. A magyar honvédség pedig már teljesen kimerült a rettenetes erőfeszítések után. A magyar szabadságharc sorsa a nemzetközi helyzet és a belső kimerültség következtében meg volt pecsételve. A vereség ellenére azt mondhatjuk, hogy a magyar mozgalom nem bukott el! A nemzet megmutatta, hogy szabadságáért a végső lépésekre is képes. Az irreálisnak látszó áldozatok mégis meghozták eredményüket. Ezek kényszerítették a birodalmat később arra, hogy a számunkra kedvezőbb nemzetközi helyzetben engedjen a magyar követeléseknek, és helyreállítsa a 48-ban kivívott közjogi egyenjogúságot. KAMP SALAMON „Et resurrexit" Heinrich Schütz: Die Auferstehungshistorie Op.3. Amikor Krisztus teste, a történeti egyház az isteni szeretet fényében áll, akkor a teremtés csodája az egyházzenében élő, eleven realitássá válik. Kimeríthetetlen gazdagsággal, bőséggel és mindent átható erővel születik meg az a zene, amely szoros kapcsolatot tart az istentisztelet liturgiájával. Minden megpróbáltatás és viszontagság ellenére ilyen történeti korszak jutott osztályrészül Heinrich Schütz-nek (15851672). Christhard Mahrenholz kutatásainak köszönhetően, melyek alapja elsősorban a hallei Chor und Kirchenordnung (1640-1660) és a hallei agenda (1632) a 16. századi német vesperások általánosan elterjedt liturgikus rendje, meglehetős pontossággal rekonstruálható.