Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 4 (1998) 1-2. sz.
Múlt és jövő - Marossy Attila: Multi Level Marketing (MLM): A modernség egyik gazdasági kvázi-vallása
újonnan belépők is elérhetik azt, amit a csúcson lévők már elértek - ellenkező esetben nemcsak hogy nem fejlődne tovább a piramis, hanem egyszerűen összeomlana a törzsében és az alján lévők tömeges kilépése következtében. Az MLM-szerzők általában nem vallják be, hogy a meggazdagodás esélye leginkább attól függ, hogy a kiszemelt célterületet mennyire fedi le a hálózat. Egy szűz területen sokkal nagyobb esély van a hálózatépítést elkezdeni, mint egy már lefedett és „kimerült" területen. Ezt már csak azért sem vallhatják be, mert a hálózat alján lévők nagy többsége már „lefedett" területen él, és bennük fent kell tartani a hálózatépítés esélyének reményét. Ráadásul a lefedettséget igen nehéz mérni. Ezért az MLM egyik alapgondolata az, hogy ha valami nem úgy működik, ahogyan azt megálmodtuk, akkor bennünk van a hiba. A rendszer tökéletes, csak az ember a tökéletlen. A siker lehetősége mindenki számára adott, csak meg kell tanulni élni vele. „Csak rajtad múlik!" - mondják a leendő/kezdő hálózatépítőnek. Az MLM könyvek, tanfolyamok és kazetták ebből kiindulva akarják megváltoztatni az emberi magatartásformákat. Szembeszállva az eltérő viselkedési normákkal a „sikeres ember"-t állítjákpéldaképül, azt sugallva, hogy a siker leginkább viselkedés és stílus kérdése. A „sikeres ember" jelzői: „dinamikus", „ambiciózus" és „rámenős", olyan, aki „eléri azt, amit akar". Az MLM tehát egyértelműen a modernség heteronóm etikáját képviseli: cselekedeteink egyetlen mértéke az eredményesség kell, hogy legyen, mégpedig a siker szempontjából. A hálózatépítésben az a jó, ami eredményes, és viszont: ami eredményes, az jó. Az MLM-hálózat építésének egyik legfontosabb mozzanata ennek a gondolkodás- és viselkedésmódnak az érvényesítése. Mivel ez szemben áll többféle értékrenddel, például a keresztény erkölccsel, a gyakorlatban a hálózatépítés társadalmi konfliktusokhoz vezet. Az alábbiakban ezt vizsgáljuk meg. A Multi Level Marketing mint társadalmi jelenség Az MLM-hálózat személyes kapcsolatokból épül fel. A hálózatépítő első teendője az „összes ismerős" névsorának papírra vetése. Ebbe beletartoznak a családtagok, távoli rokonok és barátok éppúgy, mint a munkatársak vagy volt iskolatársak. Régen elfelejtett ismerősök és olyanok, akik nap mint nap a közelünkben vannak. Az elkészült lista tagjait ezek után meg kell próbálni módszeresen „beszervezni". Ennek is megvan a maga kidolgozott metodikája. Az ismerősöket egy kis teázásra, zsúrra, vagy beszélgetésre kell meghívni magunkhoz, de semmiképpen nem szabad előre elárulni, hogy miről van szó. A „teázáson" ezután előkerül egy fehér tábla, betoppan egy öltönyös úriember, aki széles mosollyal, kissé erőszakosan és lehengerlőén, de mindenesetre rendkívül szuggesztíven beavatja a jelenlévő kis kört a „világtörténelem legnagyobb lehetőségébe" - ahogyan az MLM-szerzők nevezik. Ajelenlévők egy része ekkor ellenáll, sőt megsértődik, mivel becsapva érzi magát: látogatóba jött az ismerőséhez, az pedig más, „hátsó" szándékkal hívta meg őt, belőle akar meggazdagodni. Mások éppen ellenkezően reagálnak: meggyőzi őket az előadó, feltámad bennük a mesés jövedelem reménye, és hálát éreznek az ismerősük iránt, amiért megosztja velük ezt a lehetőséget. A váratlan üzleti ajánlat tehát válaszút elé állítja az ismerősöket, rokonokat: vagy az ajánlat mellett döntenek, vagy ellene - ez utóbbi természetesen a hálózatépítő ellen történő döntés is. A Multi Level Marketing tehát igen erősen próbára teszi, sok esetben szét is zilálja az emberi kapcsolatokat. A kezdő hálózatépítő ettől természetesen megijedhet. Nem hazugság az, ha nem árulja el az ismerősnek, hogy miféle „teadélutánra" hívja? Erkölcsös dolog-e, hogy üzleti hálózatát régi jó ismerőseivel akarja bővíteni? - Az MLM „tanrendszere"
