Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 3 (1997) 3-4. sz.

Kulturális figyelő

KULTURÁLIS FIGYELŐ Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris Kiadó, Budapest. 6621.) A szociológiát, mint a szegények oldalán álló tudományt mutatta be a Credo ez évi 1-2 számában Andorka Rudolf. Azt hangsúlyozta, hogy a magyar szociológia eredményei azzal, hogy segítenek megismerni a hazai társadalmi valóságot, a szegénység és az egyenlőtlenségek alakulásának trendjeit, önmagában is a társadalmi szolidaritást mozdíthatják elő. A „Bevezetés a szociológiába" című kézikönyv egyetemistáknak, egyetemi oktatóknak készült, bár hangsúlyozni kell: a szerző alapvető mércének tartotta, hogy írásai közérthetőek legyenek minden átlagos intelligenciájú érettségizett magyar olvasó számára. Ez a tankönyv megfelel ennek a mércének. Általános és speciális társadalomismereti tárház. Szisztematikus áttekintés arról, hogy mit tud a szociológia hozzátenni a magyar társadalom megismeréséhez: milyen elméleti modellekkel kerülhetünk közelebb a valóság megismeréséhez és, fordítva, a valós világról szerzett empirikus tapasztalataink miképpen igazolják, vagy cáfolják az egyes szociológiai iskolák elméleti állításait. Tizenkilenc fejezetében szisztematikusan veszi sorra a szociológia-tudomány vizsgálati körébe tartozó fontosabb területeket, módszereket, elméleti állításokat és eredményeket. De mit is tud a szociológia hozzátenni mindennapjaink megismeréséhez? A szerző e könyv segítségével arra hívja fel a figyelmet, hogy meglepően sokat. Hogyan rétegződik a társadalom? Miképpen mérjük a szegénységet és az egyenlőtlenségeket? Mikor mondhatjuk azt, hogy társadalmunk nyitott, a mobilitás csatornái nem zárultak el? Milyen szerepe van a családnak, a szocializációnak vagy a nemzeti tudatnak a társadalom túlélésében? A társadalmi kohézió kötelékei, az integráció megbomlásának következményei, a gazdaság, az állam és a kormányzat szociológiája, a társadalmi változás szociológiája: ezek azok a témák, amelyekben kérdéseink újabb izgalmas kérdésekhez vezetnek el, amikre vonatkozóan mások által adott válaszkísérleteket vethetünk össze saját tapasztalatainkkal. A tizenkilenc fejezet felépítésében a makroszociológiából, a társadalom egészének, a nagy társadalmi intézményeknek a vizsgálatából indul ki, majd ezek után visz bennünket közelebb a mikroszociológia vizsgálati területeihez. Ennek megfelelően először a társadalom szerkezetével, egyenlőtlenségi rendszerével, majd a mobilitási esélyek társadalmi különbözőségeivel foglalkozik. Ezt követi a népesedés és a demográfiai, egészségügyi helyzettel, valamint az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos problémák elemzése, majd egyes kiemelten fontos társadalmi csoportok (nők, idősek, fiatalok, gyermekek, faj, nemzet, etnikai csoportok, kisebbségek) problémáival foglalkozó elméletek és empirikus munkák ismertetése. A továbbiakban egyes társadalmi nagyrendszerekkel, mint az oktatással, a gazdasággal, a kormányzással, illetve a politikával foglalkozik, majd ezek után tér rá az életmód, a kultúra, értékek, normák, szocializáció és a deviáns viselkedések, valamint a vallás társadalmi hatásaival illetve funkciójával kapcsolatos elméletek és ismeretek áttekintésére. A kötet egy, a társadalmi változás elemzésének szánt fejezettel zárul.