Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 3 (1997) 1-2. sz.

Reuss András: Az ismeretlen Melanchthon (1497-1560)

REUSS ANDRÁS Az ismeretlen és aktuális Philipp Melanchthon (1497-1560) Születésének 500. évfordulóján Luther mellett a wittenbergi reformáció legnagyobb alakja. Tanítványa, barátja, de a reformáció gondolatának önálló és részben tőle el is térő megfogalmazója. Elsősorban humanista, aki a reformáció pártjára áll, de humanista műveltségét és tevékenységét nem adja fel. Jelentőset alkot a teológiában, a filozófiában és az iskolák, egyetemek szervezésében. Ezért méltán illetik a Praeceptor Germaiae címmel. Megbecsülését mutatja, hogy - talán nemcsak nálunk - mindenekelőtt a reformáció 19. századi népies ábrázolásain - Luther mellett ő is látható, esetleg még Hesseni Fülöp őrgróf társaságában. Az újabb kutatás arra késztet, hogy felfrissítsük a hagyományos Melanchthon-képet. A megszokott ábrázolás csak Luther barátjának, békés természete miatt engedékenységre, kompromisszumokra hajló árnyékának, a reformáció nem elég következetes harcosának tünteti fel Melanchthont, s főként, nem látja egyszerre, ugyanabban a személyben a reformátort és a humanistát. A Melanchthon-kutatás Magyarországon is gazdag irodalommal rendelkezik, amely még az elmúlt évtizedekben is gyarapodott

1

, főként mivel a wittenbergi professzor hatása számos - közel 500

2 - tanítványán és hazánkkal kapcsolatos - mintegy 250

3 - levelén keresztül rendkívül szerteágazó. A külföldi - elsősorban németországi - kutatás legjelentősebb eredménye, hogy 1977-ben megindult Melanchthon leveleinek kiadása, amely - a korábbiakhoz képest hétszázzal több korábban nem publikált, - összesen 9200 levelet ismertet hétkötetnyi regesztában, kiegészítve a levelek szövegeivel, ezek kommentárjaival, valamint az egész anyagot hozzáférhetővé tevő regiszterekkel, összesen 82 kötetben

4

. Néhány életrajzi adat A Rajna menti Brettenben született, 1497. február 16-án. Apja, Georg Schwartzerdt neves fegyverkovács, aki házitanítót fogadhatott fia mellé. A tanító, a kiváló Johann Unger, jó alapokat adott a későbbi tanulmányokhoz. (A magyar kutatók magyar embert sejtenek benne

5

, de ezt a feltételezést a németek nem tekintik megalapozottnak

6

.) Apja halála után Pforzheimben tanul tovább, s a kor neves humanistájának, Reuchlinnak a testvérénél, távoli rokonánál (nem nagyanyjánál, mint eddig tartották

7

) lakik. Tizenkét évesen a heidelbergi egyetemen tanul (1509-1512) és két év múlva baccalaureus artium in vita antiqua. Már itt két verset publikál. A következő fokozatra túl fiatalnak tartják, ezért 1512-ben már Tübingenben van, ahol 1514-ben, 17 évesen magiszter. Korán baráti köréhez tartoznak olyan diáktársak, akik a reformáció későbbi történetében jelentős szerepet visznek (Simon Grynaeus 1493-1541; Johannes Brenz