Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 3 (1997) 1-2. sz.

Áprily Lajos: Nostalgia (vers)

HAFENSCHER KÁROLY: HAMVAS BÉLÁRÓL . 37 Az Ószövetség népe estétől számította a napot, amikor leszállt az este, amikor a Hajnalcsillag megjelent, s várta a hajnalt, „mint az őrök a reggelt". Az Újszövetség népe Húsvét hajnalát ünnepelte, s átélte: Valaki legyőzte a sötétséget, Ő az igazi Sol invictus, a Christus Victor, a győzhetetlen Nap, a győztes Krisztus. ÁPRILY LAJOS Nostalgia Idegenül ver itt a szívem, sok itt a zaj, sok a sugár. Nagyon szeretnék visszamenni: a hallgatás barlangja vár. Magányom sziklaboltozatja, sötét, sok esztendős tanyám, ahol a vérem dobbanását tanultam csendben hallanám. Barlangtüzem ki nem világít, fájdalmam szirtbe zárt titok. Panaszaim sötétbe dermedt, alaktalan stalagmitok. S a mély néha megmorajlik, hallgatom: künn a szél szalad s a sorsom szent búvópatakja tompán zuhog a föld alatt. Aprily Lajos költő első verseskötete, a „Falusi elégia" 34 éves korában, 1921-ben jelent meg, az „Esti párbeszéd" 1923-ban. Ebben található a fenti vers.