Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 2 (1996) 3-4. sz.

Laborczi Géza: A Nyíregyházi Evangélikus Általános Iskola kálváriája Naplószerű töprengés

LABORCZI GÉZA A Nyíregyházi Evangélikus Általános Iskola kálváriája Naplószerű töprengés Az előzmények 1991. tavaszán az Országgyűlés elfogadja az 1991. évi XXXII. törvényt a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről. 1992-ben a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség és az Önkormányzat „csomagmegállapodásban" rögzíti az ingatlanok rendezésének kérdését. Ennek értelmében 1992. szeptemberétől az egyház átveszi a Kossuth Lajos Gimnáziumot. Ennek azonban ára van: az Egyházközségnek le kell mondania volt Központi Elemi Iskolája épületéről, amely a belvárosban, a templom mellett épült 100 ével ezelőtt. Helyette az Önkormányzat egy másik iskolát ajánlott fel, ami kiesik a belvárosból, ami beton épület, minden előnyével és hátrányával. 1995. tavaszára kiderül, hogy ebben a formában a Megállapodás végrehajthatatlan. Ugyancsak tavasszal a miniszterelnök kezdeményezi az egyházak képviselőivel folytatott megbeszélésen, hogy mérjék fel az egyházak azt, hogy mit kérnek vissza természetben és milyen ingatlanokért kérnek pénzbeli kártalanítást, melynek javasolt határideje: 2011. Ami történt I. 1994. szeptember 24. Egyházközségünk Presbitériuma úgy döntött, hogy a kialakult új helyzetben volt ingatlanai közül az általános iskolát - jelenleg Kodály Zoltán Általános Iskola (ének-zene szakos) - természetben és funkcióval együtt kéri vissza. 1995. szeptember 28. Egyeztető tárgyaláson közöltük döntésünket az Önkormányzati delegációval, élén a Polgármester Asszonnyal. 1995. október 25. Összevont szülői értekezlet a Kodály Zoltán Általános Iskolában, ahol ismertettem Egyházközségünk döntését. A szülők kritikusan és bizalmatlanul fogadták az esetleges tulajdonosváltozás hírét. Egy-két indulatos felszólalást kivéve azonban fegyelmezett volt a találkozó, de világos volt, hogy döntő többség nem támogatja elképzeléseinket. Érdemi vitára nem kerülhetet sor, mert erre ez a forma alkalmatlan. További nehézség volt, hogy az önkormányzat megjelent képviselője a kialakult kritikus