Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 2 (1996) 1-2. sz.
Csepregi Zoltán: A történelmi pietizmus és Luther
CSEPREGI ZOLTÁN A történelmi pietizmus és Luther Több mint százéves vita újult ki nemrégiben arról a kérdésről, hogy a pietizmus gyökerei a német lutheranizmusban keresendők-e, vagy pedig más országoknak, más felekezeteknek köszönhetők azok az eszmei hatások, amelyek ezt a kiterjedt kegyességi mozgalmat elindították. A vitát annak idején Albrecht Ritschl monográfiája váltotta ki 1 . Legutóbbi szakasza viszont Johannes Wallmann és - a szövegkritikusként is elismert - Kurt Aland között zajlott 2 . Wallmann álláspontja szerint a fiatal Spener számára a puritán traktátusok olvasása, s a jezsuitából kálvinistává lett Jean de Labadie-val való találkozás jelentett meghatározó élményt, míg Aland a strasbourgi professzorok hatásával, az itteni Luther-olvasmányokkal magyarázza a „pietizmus" leendő „atyjának" első lépéseit. Az igazság - mint a legtöbb hasonló estben - valószínűleg valahol középen van. Ha kézbe vesszük Spener úttörő írását, az 1675-ben megjelent Pia desideriát 3 , reformjavaslatai között találunk olyanokat, amelyek már a reformáció korában is elhangzottak (pl. a hívők egyetemes papsága), de olyanokat is, amelyek valóban Labadie gyakorlatát visszhangozzák (pl. a konventikulumok, azaz a bibliaórák szorgalmazása). Spenert olvasva szembeötlik, hogy lépten-nyomon Lutherre hivatkozik. Ez önmagában még nem jelent sokat: akkoriban Lutherre illett hivatkozni. Spenernél viszont pontos, oldalszám szerint visszakereshető idézeteket találunk. Első javaslatát, mely óriási változásokat hozott a gyülekezetek életében („Gondoljunk arra, hogy Isten Igéjét gazdagabban szólaltassuk meg közöttünk"), többek között így indokolja: „és mit kíván buzgóbban a mi megboldogult Lutherünk, mint hogy az embereket az írás szorgalmas olvasására rábírja. Sőt, szinte arra gondolt, hogy a saját könyveit kifogyni hagyja, hogy az embereket magának az írásnak az olvasásától el ne vonja. Szavai így hangzanak (Altenburgi kiadás 1. kötet 6a oldal): »Szivesen látnám, hogy összes könyveim hátra maradnának és elsüllyednének, és ez az egyik oka annak, hogy megborzadok a példán, amit látok, mi haszna annak, hogy a Szentíráson kívül és mellett sok könyvet és nagy könyvtárakat kezdtek gyűjteni. Válogatás nélkül szedtek össze mindenféle tanítást és gyűjteményt. Ezzel nemcsak a drága időt veszik el az írás tanulmányozásától, hanem az isteni Ige tiszta megismerése is elvész. Ez volt a 1 Geschichte des Pietismus. 1-3. Bonn, 1880-1886. 2 Aland: Ph. J. Spener und die Anfänge des Pietismus. Pietismus und Neuzeit 4 (1979) 155-189.; Wallmann: Spener-Studien. Antwort auf Kurt Aland. ZThk 77 (1980) 69-105.; Aland: SpenerSchütz - Labadie? ZThK 78 (1981) 206-234.; Wallmann: Pietismus und Chiliasmus. ZThK 78 (1981) 235-266. 3 Magyarul: Istenfélő kívánságok. Ford. Rejtő' Mária. Primo Kiadó, 1993.
