Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 2 (1996) 1-2. sz.

Kulturális figyelő

lom, hogy az összeállítás sehol nem tünteti föl, hogy a hat fordító közül (Adamik Tamás, Boly ki János, Kapitánffy István, Pesthy Mónika, Szepessy Tibor, Tóth Klára) ki melyik szöveget fordította (ha már nem a Septuaginta vagy a Magyar Bibliatanács fordítási módszere volt a példakép). A kötet ízléses kiállítása is olvasásra csábít: ne álljunk ellen! Csepregi Zoltán Kiállítások Möns sacer Gyönyörű plakát tűnt föl Budapest-szerte a fenti felirattal, mely magyarul „szent hegyet" jelent. Pannonhalma ezer évét események sora ünnepli késő őszig, ezeknek megnyitását hirdeti a plakát. A szent hegy elnevezés is régi és jelképes. Isten és a hegy kapcsolata többször előfordul a Bibliában: a Sinai hegyen kapja Mózes a kőtáblákat, hegyoldalon hangzik el Jézus hegyi beszéde, hegyen történik az Úr színeváltozása, dombtető volt a Golgota, Máté evangéliumában a mennybemenetel színhelye is hegy. A „Pannonhalma" elnevezés a nyelvújítók találó terméke, addig Márton hegyének nevezték, a későbbi Tours-i püspök ugyanis a közelben született. Erre a hegyre települtek Európa védőszentjének, nursiai Benedeknek szerzetesei Géza fejedelem korában, hogy rendalapítójuk jelszavát - „ora et labora!" - beteljesítsék, és hozzálássanak egy messziről jött nép tanításához. Mert ez a nép nemcsak hazát váltott (sőt hazákat Magna Hungáriától a Kárpát medencéig), de vallást, életmódot, gazdasági berendezkedést, mindent. Megviselt állapotban lehetett. Mint ahogy abban lehettek Európa többi népei is, akiknél a nomád harcosok rátelepedtek a már korábban honos földművelőkre. De azok a népek már túlestek az első megrázkódtatásokon. Mindegyiknek szüksége volt iskolára (még a birodalomalapító „Őseinket felhozád..." A honfoglaló magyarság A Nemzeti Múzeum kiállítása méltó az ezerszázéves évfordulóhoz. Miközben a honfoglalás előzményeiről, lefolyásáról és következményeiről tájékoztat, úgy mutatja be az ősöket, hogy tárgyaikat látva, szinte személyes ismerősöknek érezzük őket. frank király, Nagy Károly sem tudott írni-olvasni!). Fontos volt, hogy valakik mentsék a menthetőt, másolják a Bibliát, az egyházatyák műveit, a görög és latin auctorokat, a mártírok legendáit; miközben az erkölcsöket is szelídíteni kellett a kereszténység értékrendje szerint. Latin kódexeket másolni, arányos, formás betűkkel; miniaturákat, iniciálékat festeni nem lehetett másként, mint az alkotó egész lényének átadásával. Nursiai Benedek tehát rendet alapított. Meg kellett hirdetnie a munka parancsát, hogy az európai középkor kultúráját - iskolával, könyvtárral, példaadással - megalapozhassák, akik erre szánták az életüket. Pannonhalma azonban nemcsak Európa előretolt bástyája volt évszázadokon át, de a magyarság hegyen álló őrszeme is. Ezért tudott minden megpróbáltatás után újra meg újra felemelkedni. Bárki támadt is a szent hegyre, Isten mindig erősebbnek bizonyult az ellenségnél. Az ezeréves jubileum alkalmából ünnepi kiállítás nyílt a kívül-belül megújult szent hegyen, s ez nemcsak a kolostor, de a magyar oktatás folytonosságát is hirdeti. 900 négyzetméter terjedelmű termeiben mutatja be a minden vészen át megőrzött, megmentett emlékeket. Bozóky Eua A kivilágított, óriási térképek az őshazákat mutatják, s a Kárpátok hágóihoz vezető úttalan utakat. Óhatatlanul Illyés Gyula Árpád című verse jut eszembe: miként menekültek Etelközből az „özvegy harcosok", akiknek