Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 2 (1996) 1-2. sz.

Csepregi András: A tágasság iskolája

CSEPREGI ANDRÁS A tágasság iskolája Kereszty Rókus O. Cist. Jézus-íaTikönyvéról A tankönyvek többnyire pontosan meghatározott célt és egy szűkebb szakmai olvasóközönség érdeklődését szem előtt tartva születnek, s elég aprólékosak, néha fárasztóak is ahhoz, hogy a kedvére válogató olvasó is kézbe vegye azokat. Kereszty Rókus könyve pontos is, aprólékos is, állításai hátterét bőséges jegyzetanyaggal mutajta be: magán viseli azokat a sajátosságokat, melyeket „igényesebbek" elnéző legyintéssel a „szellem kishivatalnokainak" munkáiban szoktak elmarasztalni. Ugyanakkor se nem száraz, se nem fárasztó, hanem az olvasó figyelmét folyamatosan ébren tartva mutatja be azt a Jézus Krisztust, akinek a megértéséért teológusok lassan kétezer éve fáradoznak, utakat jelöltek ki és normákat fogalmaztak meg, s aki mégis minden nemzedék számára új és újra felfedezendő. „Könyvemet elsősorban egyetemi és főiskolai tankönyvnek szántam, de Amerikában sokan használták lelki életük gazdagítására vagy prédikációs előkészületre" - írja a szerző. A több évtizedes kutatói és tanári munka gyümölcse a tágasság és az egység élményével ajándékozza meg az olvasót: a megértés lehetőségeinek sokféleségével találkozva abban erősödhet meg, hogy róla is szól, aki Krisztus titkáról beszél, s a titokbanyaló elmélyülés saját, addig rejtett kérdéseit és lehetőségeit is felszínre hozza. A hazai katolikus sajtó természetesen ismertette már a könyvet. A Mérleg recenzense „hézagpótló, kiegyensúlyozott és a kutatások mai állásának megfelelő" munkának nevezi. Szabó Ferenc SJ. a Távlatokban részletesebben bemutatja, s azt is megjegyzi, hogy „Magyarországon az utóbbi időben több olyan könyv jelent meg Jézusról, amelyek vagy a 'zsidó Jézust' mutatják be, tehát zsidó szakemberek szemszögéből közelítik meg Jézus Krisztust (így Vermes és Lapide), vagy a katolikus hittől távol álló, sőt azzal össze nem egyeztethető'értelmezést' nyújtanak (Renan, Herbst). Ezért is olyan jelentős Kereszty valóban katolikus krisztológiája...". Akatolikus jelző itt nem szűkítő, hanem bővítő értelmű. „Egy olyan mai katolikus krisztológia, amely elzárkózna a protestáns teológusok nyílt és kritikus tanulmányozásától, nem érdemelné meg a katolikus, vagyis egyetemes nevet" - írja a szerző (217.) Ilyen módon az evangélikus olvasó számára különösen is érdekes Kereszty Rókus munkája: a kortárs krisztológiai kísérletének tanulmányozása során tanúja lehet régi és újabb katolikus és protestáns teológusok egyszer vitatkozó, másszor egymást erősítő, s mind a vitában, mind az egyetértésben termékeny találkozásainak. Kereszty végső célja egy rendszerező krisztológia megalkotása. Átfogó krisztológiai szintézist nem sikerülhet maradéktalanul felépíteni, hiszen minden teológus munkáját korlátozzák környezetének és egyéni érdeklődésének határai, de egy korlátozott krisztológia nem szükségképpen téves: helyes lehet, ha legalább hallgatólagosan a kinyilatkoztatás egészét megőrzi. A kísérlet helyességét két szempont, egy