Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 1 (1995) 1-2. sz.

Frenkl Róbert: Szociáletika - életvédelem. „Az Élet Evangéliuma" kezdetű pápai enciklika nyomán

FRENKL RÓBERT Szociáletika - életvédelem „Az Élet Evangéliuma" kezdetű pápai enciklika nyomán Érdekes, bizonyos mértékig természetes, hogy különböző kezdeményezések nyomán, a Zsinaton időről-időre megnyilvánul az igény: foglaljon egyházunk legfőbb törvényhozó testülete állást napjaink olykor égető szociáletikai kérdéseiben. Kétségkívül jelentős a társadalomban, az evangélikusságban is az óhaj, hogy kapjon eligazítást, a sajnos naponta igazolódó, erkölcsi válságban. Mi az egyház álláspontja? - hangzik el a kérdés nemcsak általában, hanem konkrét esetek kapcsán is, amelyek megosztanak családokat, szembeállítanak barátokat, derékba törnek ígéretes pályákat. Érthető, hogy sokan az egyháztól várják a választ, hogy érdeklődésük a Zsinat felé fordul. Nehéz tudomásul venni, hogy a Zsinat kompetenciája nem terjed a törvényhozáson túl. Négy év tapasztalatai jelzik, hogy ez is éppen elég feladatot jelent. Elsősorban mégsem gyakorlati okból adódik, hogy a Zsinat nemcsak a napi döntések felelősségét nem vállalja, hanem a törvényhozáshoz közelebb álló állásfoglalást sem. Bár az évi négy ülésszak gyakorlatilag is kizárja a folyamatos részvételt a konkrét ügyek eldöntésében, de elvileg lehetővé tenné szociáletikai állásfoglalások kidolgozását. A Zsinat azonban - véleményem szerint helyesen - nem kíván eltérni a maga által kijelölt, az egyházi törvényeknek megfelelő céltól. Szerepét az új törvénykönyv megalkotásában látja. Nem vitás, hogy ezt tovább késleltetné egyéb teendők vállalása. A döntő ok azonban elvi természetű, a törvényesség helyreállítását az egyházban a Zsinat magára is vonatkoztatja. Reprezentativitása is a törvényhozást célozza, nem pedig egyéb szakmai feladatok ellátását. Az ismétlődő igények azonban azt is világossá tették: lépni kell. AZsinat az egyházi elnökséghez, illetve az Országos Presbitériumhoz fordult, kérve: küldjenek ki egy bizottságot a szociáletikai kérdések tanulmányozására, netán állásfoglalás előkészítésére, esetleg a hívektől érkező konkrét kérdések megválaszolására, tanácsadásra. Nem tagadható, hogy az erkölcsi krízis általában is sok kérdést vet fel, ezek foglalkoztatják a gyülekezeteket is. De egész másként jelentkezik a gond, ha közvetlenül érint minket, családunkat. Kezdve az abortusztól, a fiatalok házasság előtti szexuális életén keresztül, az anyagiakkal kapcsolatban fellazult erkölcsi normákig, a korrupcióig, majd az időseket sújtó sokféle nehézségig. Az AIDS-veszély kapcsán is előtérbe került homoszexualitás egyházi megítélésének szükségességét is több gyülekezetben felvetették. Alig van család, amelyet ezen problémák valamelyike, vagy egyéb gond ne próbálna meg, ne szorulna segítségre.