Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)
I. Közlemények
102 Kisnémet Fülöp OSB nikus dialógus három alapvető dimenzióját emeli ki, amelyek a mozgalom kezdeteinél felbukkantak: ti. hogy az imádság, a megtérés és a misszió mozgalmaként definiálta magát. E három irányultságot a jövőben is élnie kell az ökumenikus mozgalomnak, hogy korunk kihívásaival hitelesen szem be tudjon nézni.46 Ige és szentség kapcsolata Békés Gellért 1969ben rövid foglalatát adta a kinyilatkoztatásról szóló katolikus tanításnak, részben a Dei verbum kezdetű zsinati dokumentum alapján. Ekkor az Ige isteni közlésének jellemzőit kötötte össze az Ige hirdetésének azon módjával, amely elvárt az egyházban. Hangsúlyozta, hogy „az igehirdetés az egyház egyik legelemibb életműködése” , hiszen az egyház (ekklészia) tagjait, Isten kiválasztott népét a Jézus Krisztus és apostolai által hirdetett Ige választja ki és gyűjti össze, így azt mondhatjuk, hogy „Isten igéje teremti meg az egyházat”. 47 Természetesen a bor és a kenyér szentségi jele is közli a megváltásnak és az üdvösségnek ezt a néppé összegyűjtő karakterét – és valójában Krisztus üdvösségszerző műve e két kifejezési formájának kapcsolata foglalkoztatta Békés Gellértet is.48 E tárgyban csupán két olasz nyelvű tanulmánya jelent meg, azonban ehhez a témához található a legtöbb anyag kézirattári hagyatékában. Békés Gellért jól ismerte a kérdés lutheránus teológiai hátterét, ebben a témában az 1970es években kurzusokat is tartott Rómában.49 Számos írásának kiindulópontja Walter Kasper teológus50 hozzászólása az 1960as évek második feléből, amelyben az Ige és a szentség – mint az egyházi élet két lényegi életeleme – korszerű megértésének és gyakorlati alkalmazásának szükségességére hívta fel a figyelmet. Ige és szentség tehát az egységes szimbolikusszentségi cselekmény két különböző kifejezési módja, amelyek által a jelenben (kairosz) hatékonnyá válik Krisztus üdvösségszerző történelmi műve. Ugyanakkor nem szabadon választható egyik vagy másik, hiszen Isten szavának szentségi természete van, a szentség ben pedig szimbolikusan kommunikál az isteni kegyelem mint az 46 Koch (2021), 38–41. 47 Békés (1969c), 3–4. 48 „Ige és szentség voltaképpen nem az egyház mivoltának a megvalósulásai, hanem az üdvösség nek olyan Krisztustól származó közvetítő elemei, amelyek magát az egyházat építik.” Ld.: PFK BK 896/IV. 1.c. Miről szól az üdvösség örömhíre? Kézirat, 11. 49 A kurzusok tartalomjegyzékét ld.: PFK BK 896/XIII. 1.a. 50 Walter Kasper 2001 és 2010 között állt a vatikáni egységtitkárság élén. Békés Kasper mellett a téma „katolikus klasszikusának”, Karl Rahnernek a munkásságára hivatkozott még sokat.
