Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)
I. Közlemények
Mária Terézia pannonhalmi látogatásának mítosza... 83 ingóságleltár nem említi az uralkodópár portréit, illetve azok nem azonosíthatók az összeírásban.50 Másrészt a főapátság berendezési tárgyait a feloszlatás során helyben elárverezték,51 a rend 1802. évi visszaállítása után pedig csak néhány kép került vissza Pannonhalmára a barokk kori festménygyűjteményből, mint például Anasztáz (Asztrik) apát 1701ben festett (fiktív) képmása, vagy Sajgó Benedek portréja.52 Harmadrészt az uralkodóportrék minden bizonnyal Lotaringiai Ferenc császár halála (1765) előtt készültek. Mária Terézia ezt követően készült képmásai ugyanis kivétel nélkül gyászruhában ábrázolják a királynőt, amelyekhez párdarabként rend szerint II. József képmását is megfestették.53 Ugyancsak a királynői adományozás hipotézise ellen szól, hogy a 18. században az uralkodóportrék rendszerint nem királyi adományként kerültek a magyarországi kolostorokba, hanem a rendi elöljárók megrendelésére készültek. Így például 1769ben a máriavölgyi pálos kolostor perjele, Orlay Bertalan a refektórium számára megrendelte Mária Terézia és II. József egész alakos portréját.54 Mindezek miatt valószínűbbnek tűnik, hogy az uralkodóportrék csak a 19. század el ső felében, hagyatékból vagy vásárlás útján kerültek Pannonhalmára, ha sonlóan a magyar főpapok apoteózisát ábrázoló kép ciklushoz, Pázmány Péter képmásához, vagy Antonio Zanchi oltárképeihez. 55 A korábbi kutatások ugyancsak a királynő 1775. évi látogatásához kötötték annak a kisméretű (28,2×22,2 cm) pergamenképnek az eredetét, amely Má ria Teréziát ábrázolja uralkodói jelmondatával (justitia et clementia), a királynő névaláírásával és az 1753as évszámmal. A háttérben Gedeon mi dianiták elleni harcának jelenete látható, amely fölött Gedeon kardja 50 A leltárat közli: PRT V. 876–877. Az inventárium a régi káptalanteremben 10 „különféle régi képet” említ. 51 PRT V. 714. Ld. még: Velladics (2000), 48. A pannonhalmi főapátság rendfeloszlatási iratanyagában (MNL OL, C 103, A.2759) az inventárium mellett nem maradt fenn a helyben tartott árverés licitációs jegyzéke. 52 PRT IV. 123.; Mons Sacer III. A.96., A.98. ( Rózsa György) 53 Mária Terézia maga és fia képmását ajándékozta 1773 ban a nagyszombati királyi egyetem számára, majd 1776ban az általa alapított tallósi királyi árvaháznak is. Fleischer (1932), Nr. 684, Nr. 825.; Preßburger Zeitung , 5. Juni 1776. 54 DAP I. 336. Csak kevés olyan Mária Terézia portréról tudunk, amelyet maga a királynő adományozott egy közösségnek. Így például 1745ben egy olyan képmást adott a genti városházának, amely a város által neki ajándékozott csipkeruhában ábrázolja. 1768ban a stájerországi Rein ciszterci apátjának, Marian Pittreichnek adományozott egy portrét magáról, hátoldalán dedikációs felirattal, amely szerint a királynő egy „maga által hímzett” miseruhával is megajándékozta az apátot. 55 Mons Sacer III. A.9–11. ( Dobos Zsuzsanna); A.66–70. ( Szilágyi András); A.90. ( Rózsa György) A főapátsági képtár 19. századi történetéről ld.: Mihályi (1928), 52–59. Itt jegyezzük meg, hogy a Rómer Flóris által 1860ban megalapított győri Bencés Múzeum gyűjteményéből Mária Terézia egy gyászruhás mellképe került a győri Rómer Flóris Múzeum gyűjteményébe (ltsz. 55.19; 66,5×48 cm).
