Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)
IV. Szemle
218 Szemle vitában a kutatás végül Szombathely mellett foglalt állást. Márton sabariai kultuszához közvetlenül nem kapcsolódik (így nem is vethető a szerző szemére, hogy nem említette könyvében), hogy nemcsak a születési hely, hanem a születési év is vitatott. Tradicionálisan ugyanis a 336. évet tartják Márton születésének, csak a 20. században vetette fel Jacques Fontaine, hogy Sulpicius Severus, Márton életrajzírója szépített a valóságon, amikor huszonöt év helyett öt év katonáskodást kötött a szenthez.2 Ez ügyben ma sem teljesen egységes a kutatók nézőpontja, mindenesetre 2016ban Európaszerte, így Magyarországon is3 megünnepelték Szent Márton születésének 1700. évfordulóját. A következő fejezet Szent Márton katonaszentként való tiszteletéről szól. A szerző amellett érvel, hogy Szent Márton harci eseményekben való közbenjárói szerepe már korán megjelent, így a Merovingoknál vagy Karolingoknál, de legendája szerint Szent István is az ő segítségét kérte Koppány legyőzéséhez. Ugyanakkor a középkorban elhomályosult a lovagszentek (így Szent László vagy Szent Lajos) árnyékában. Hozzá kell tenni, hogy az említett lovagszentek dinasztikus szentek is voltak, így a magyar vagy a francia királyok nem csak lovagi mivoltuk miatt favorizálták őket. Tóth Ferenc kiemeli, hogy a már említett Szent Mártonnaphoz köthető győzelmen kívül másféle módon is megjelent Márton háborúhoz való kötése. Egyfelől Márton neve Mars, a háború istenének nevéből ered, másrészt a harcok a kora újkori Európában általában éppen Mars hónapjától Szent Mártonig tartottak, amely dátum egyben más határnapokat is jelölt. A későbbiekben is jelentős Márton katonai szerepe, a világháború alatt Már ton a gyalogság védőszentje lett, ünnepe pedig Franciaországban első világháborús emléknap. Rendkívül izgalmas magyar vonatkozást talált a szerző egy 1635ben keletkezett toursi breviáriumban. Az ebben található két metszeten a lovaskatona Márton Amiens kapuja előtt megosztja köpenyét egy dider gő koldussal, akiről később kiderül, hogy maga Krisztus. A jelenet különlegessége, hogy Mártont magyaros öltözékben ábrázolják. A metszeteket Jacques Honervogt alkotta (aki egyébként Rubens képeiről készített engedély nélkül másolatokat és az ezzel kapcsolatos pert el is vesztette). Ez a metszet hasonlóságot mutat a szombathelyi Szent Mártontemplom egyik festményével, amelyen a szentet magyar urak veszik körül. Mindkét 2 Jacques Fontaine : Vérité et fiction dans la chronologie de la Vita Martini. In: Saint Martin et son temps. Mémorial du XVIe centenaire des débuts du monachisme en Gaule. Rome, 1961. 189–236. 3 A Kormány 1170/2015. (III. 24.) Korm. határozata.
