Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)
I. Közlemények
104 Kisnémet Fülöp OSB témáit, amelyek közül számára kiemelkedett az eucharisztia teológiájának ökumenikus perspektívája. 1985 ben olasz nyelven megjelent kötetének fókuszában is ez a kérdés áll. A részben korábbi írásokat egységbe foglaló gyűjtemény első fejezete megalapozza a bemutatni kívánt témát, amikor az egyház krisztusi alapját, a katolicitás és a konciliaritás dimenzióit foglalja össze.56 A második fe jezet a kultusz mibenlétére, valamint 20. századi nehézségeire tér ki, és összefoglalja az Egyházak Világtanácsa berkeiben folyt ökumenikus dialógus legfontosabb eredményeit. Ezek szerint a kultusz lényegi szerepe az emlékezésben ölt tes tet: emlékezni Isten megváltó művére a történelemben. Továbbá a krisztusi élet teljessége is a kultuszban válik valóságossá, különösen Isten szavának hirdetésekor, a keresztségben és az eucharisztiában. Az 1960as években zajló teológiai párbeszéd megállapításai szerint pedig a kultusz kihívása abban jelentkezett, hogy a változó világ közepette annak új utakat szükséges keresnie a szolidaritás és a közösségiség kifejezésére, párbeszédre lépve a keresztény közösségek társadalmi valóságának sajátos karakterével. A következő fejezet az eucharisztia valóságos jelenlétének tanát értelmezi néhány bilaterális ökumenikus dokumentum fényében. 57 A felekezetközi párbeszéd legnagyobb eredménye Békés Gellért szerint, hogy a valóságos jelenlét tanában hangsúlyeltolódás történt. N em pusztán Krisztus testének és vérének, hanem Jézus egész személyének – küldetésének és áldozatának – reálprezenciáját ünnepeljük az eucharisztiában/úrvacsorában. Természetesen kidomborodik egy ekkléziológiai dimenzió is, 58 hiszen „Krisztus szentségi önfeláldozása jelenvalóvá teszi kibékülésünket Istennel és a testvéreinkkel, és egyidőben megalkotja az egyházat, mint egy Istennek felajánlott és kiengesztelődött nép teljes megvalósulását” . 59 A limai dokumentum számára a megjelenítő emlékezés (anamnésis) és a Lélekhívás (epiklésis) az a két „eszköz”, amely által a reális jelenlét megvalósul a liturgikus ünneplés során. Békés Gellért szerint „az eukarisztiának az anamnesis és epiklesis fogalmakkal történő bibliai és liturgiai értelmezése, úgy tűnik, az ökumenikus párbeszéd egyetlen járható útja”. 60 56 Az egyház mint koinónia az ekkléziológia biblikus alapjait érinti, amelyről a hagyatékban egy 49 oldalas német nyelvű kéziratot találtam (Koinonia. Eucharistischer Kult als Gemeinschaft – Von den Anfangen biz zu Justinus dem Martyrer), ld.: PFK BK 896/XIII. 1.a. 57 Római katolikus–anglikán (1971), római katolikus–evangélikus (1978), és római katolikus– ortodox (1982). 58 A tanulmány egy recenzense éppen az eucharisztikus egyháztan fontossága felől értékelte Békés Gellért művét, ld.: Martín (1991). 59 Békés (1985a), 64. 60 Békés (1988b), 409.
