Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)
I. Közlemények
Egy sokrétű életmű nyomában 105 Egy kritikusa61 úgy vélte, hogy a kötet legfontosabb fejezete a negyedik, amely az eucharisztia újra felfedezett dimenzióiról szól.62 Ennek lényege, hogy a poszttridenti teológia Békés szerint beszűkült szemlélete helyett részben a II. Vatikáni Zsinat, részben pedig épp az ökumenikus párbeszéd eredményei nyomán gazdagodott az eucharisztia szemlélete. Az üdvtörténeti dimenzió a már említett anamnésis által válik tetten érhetővé, míg a pneumatológiai dimenzió hátterében az epikletikus hangsúly áll. A szakramentális di menzió természetesen az eucharisztikus lakomán tapintható ki, amely által Krisztus személye, egész műve és üdvözítő áldozata lesz jelenvalóvá. Az egyháztani és liturgikus dimenziót is érintettük már a korábbiakban, azonban érdemes említeni ennek egy további szempontját, miszerint az eucharisztia társadalmi életre gyakorolt hatását is fontos felfedeznünk. A szentháromságos dimenzió értelmében az eucharisztiában az Atyának szóló egyetemes, Krisztusközpontú hálaadás valósul meg a Lélek által, amely egyetemesség átlépve a föld határait az „égi egyház” folytonos dicsőítésében lesz teljessé (eszkatologikus dimenzió).63 Végül a kötet utolsó fejezetében Békés Gellért néhány provokatív kérdést fogalmazott meg, amelyeket az ökumenikus dialógus címzett az eucharisztia teológiája kapcsán a katolikus egyházhoz. A kötet kiadójának sorozatszerkesztője szerint Békés Gellért műve nagy értékkel bír minden keresztény számára, amelyet jó szívvel ajánlott a teológia művelőinek, de minden érdeklődőnek is, aki világos szintézist akart olvasni a kérdéskör kapcsán. Pierre Duprey francia teológus, a Keresztény Egység Előmozdításának Pápai Tanács a titkára 1985 áprilisában megköszönte Békés Gellértnek a korábban megküldött kéziratot. A kézirattárban a mű számos fordítása maradt fenn: a korábban említett amerikai nyári szeminárium számára a teljes angol fordítás, a bevezető és az első fejezet francia fordítása, valamint a negyedik fejezet spanyol nyelvű fordítása.64 Tov ábbá több kurzus leírás ad hírt vonatkozó oktatói tevékenységéről az 1980as évekből, amelyek a monográfia egyes témáit járták körül.65 A kötet utóéletét tekintve Luca Bianchi olasz teológus 2007es művét érdemes említeni, amely hasonló tematikában jelent meg, hivatkozva Békés Gellért munkásságára. 66 61 Bilaniuk (1988). A kritika szerint kisebb javításokkal minden nagyobb nyelven fontos lenne a mű kiadása, ugyanakkor a szerző hiányolta az ortodox teológusok műveinek idézését a monográfiában. 62 A témát a magyar nyelvű gyűjteményes kötet is bemutatja: Békés (1993), 220–231. 63 Zamfir Korinna értékelésében az eucharisztia szentháromságos, eszkatologikus és ekk léziológiai dimenziói tárulnak fel leginkább a limai dokumentumban, ld.: Zamfir (2002). 64 A kézirattári anyag alapján azonban az nem derült ki, hogy valóban tervezték e a kötet idegen nyelvű kiadásait. 65 Az összes említett iratot ld.: PFK BK 896/XXI. 66 Bianchi (2007).
