Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
I. Közlemények
48 Gereben Ferenc a New York kávéházba vonul, Vandál – vereségtudattal és hatalomvággyal a szívében – hazamegy a Kollégiumba. A fo lyosón futólag Flóriánnal találkozik, aki még bemegy a féltékenykedő Mihályhoz , hogy elmesélje éjszakai kalandját. A 6. fejezetben Méliusz behívja magához Mihály t , hiányolja tudományos elkötelezettségét és óvja Palotás Kornél ék szépelgő társaságától: „beteg embereknek” nevezi őket. De később, amikor Mihály ír egy komoly dolgozatot egy kódex forrásairól, az igazgatót nem érdekli: megtárgyalása helyett elviszi diákját az Operába, és előadás közben előre jelzi neki a Trisztán főbb motívumait. A továbbiakban két pár budai bolyongásait kísérhetjük nyomon: Flórián Sylviát sétáltatja, Palotás Kornél pedig – önkínzó féltékenységgel – Évát . Flórián szóba hozza példaképét, Lelkes Kelement, aki egy kávéházi éjszakázás során megátkozott egy politikust, és amikor hajnalban kiléptek az utcára, a rikkancsok a politikus halálhírét kiabálták. (Gömbös Gyula?) Sylvia ezzel szemben nevetséges kóklernek nevezi Lelkest , és óv ja Vandáltól is: veszedelmes embernek tartja. Flórián és Sylvia közös kedvence Krúdy Gyula és az Anyegin. Közben megtudjuk, hogy Konstantin egy napra ismét leutazott Velencébe, hogy láthassa kedvenc Tintorettoképeit. A 7. fejezetben Mihály – egy véletlen találkozás során – legutóbbi velencei kiruccanásáról faggatja Konstantin t , aki látomásos itáliai kalandjairól és bűntudatáról (a nők!) mesél, és körbeautóztatja őt a városon. Amikor Mihály hazaér a Kollégiumba, a folyosón Ortvai val és Istenes Gergelly el találkozik: ők a Zeneakadémián Szabó Dezső előadását hallgatták. Istenest elragadta Szabó szenvedélyes, dinamikus stílusa, Ortvai kételkedőbb, kritikusabb: egykor ő is rajongott Szabó Dezsőért, de most már „szegény, idejét túlélő komédiásnak” (88.) tartja. Németh Lászlóról is beszélgetnek, Istenes szeretne az ő útmutatása nyomán a pannon dombok gyümölcsöseibe visszavonulni, kertészkedni és klasszikusokat olvasni. Javasolja kollégista társainak, hogy hozzanak létre egy ilyen telepet. Színre lép Gelencsér István is, aki „vézna mellkasára, ernyedt izmaira” rácáfolva „katonás alakulatban”, „titkos társaságban” gondolkodik (89.), mert protestáns létére csodálja a jezsuitákat. Annak azonban nem örül, amikor a fiúk felvetik, hogy Vandált is be kellene vonni a Telep tervezésébe. Néhány nap múlva már Vandál diktálja a munkaprogramot: a munkásság és parasztság hely zetének felmérése, az olasz és a német (!) rendszer tanulmányozása stb. (Az utóbbi Gelencséréknek különösen nem tetszik.) Többen félnek Vandáltól , aki forradalmat és egy új világot vizionál. Istenes beavatja Méliusz t is terveikbe, aki az utóbbi időkben elbizonytalanodott, halálfélelemmel küzd, és közömbösen fogadja tanítványa lázongását, szociális felháborodását. A lelki válságba sodródott Istenes kifakadásait Mihály (aki akkoriban éjszakai mulatókba jár) udvarias közönnyel hallgatja, és arra buzdítja szobatársát, vágjon neki az életnek és keresse a szerelmet. Nyomon kísérhetjük Palotás Kornél belső válságát is, aki végletes féltékenységében
