Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)

I. Közlemények

Oklevelek Szent István korában 17 vannak mind Szentpétery, mind Kristó, mind Huschner – olykor köztörténeti – megállapításainak vonatkozásában. Nézzük egyenként ezeket! A) Ha Heribert C azonos Heribert kölni érsek, főkancellárral, akkor magyarországi jelenléte még 1002. évi politikai bukása előttre, tehát az 1000–1001. évekre tehető, ekkor írhatta meg a pannonhalmi ki­váltságlevél eredeti példánya mellett a ma ismert pécsváradi okle­vélben nyomokban fellelhető diplomát. Ezek szerint ekkor már valamilyen egyházi intézményt, bizonnyal apátságot alapítottak a Vashegy tövében. Ez viszont azt jelentené, hogy nemcsak az oklevélben szereplő 1015­i dátum hibás, hanem téves Kristó Gyula azon elképzelése is, miszerint a Dél­Dunántúl jó része (és így Pécs­várad is) 1008/1009 ­ig nem tartozott az Árpád­állam közvetlen irá­nyítása alá, hanem a kavarok egyik törzseként azonosítható fekete magyarok területe volt, akiket erővel kényszerített István királyunk a kereszténységre, és alapította meg számukra a pécsi püspökséget. 28 B) Ha nem hiszünk Huschner elképzelésében, hogy Heribert C azonos az egykori német érsek­főkancellárral, hanem annak a leginkább Szentpétery Imre nevéhez köthető kutatói álláspontnak van igaza, miszerint egy egyszerű írnokról van szó, aki 1002­ben hazánkban telepedett le, és folytatott oklevélírói tevékenységet, akkor érvény­ben maradhat Kristó Gyula fekete magyarokkal kapcsolatos lokali­zációja, és igazak lehetnek a Pécsvárad alapítása kapcsán a ma ismert oklevélben és a Pozsonyi É vkönyvben szereplő dátumok is (1015. évi alapítás, 1038. évi felszentelés). Nem mélyedtem el Wolfgang Husch­ner nagyszabású művének németországi fogadtatásában, tudok a fő papok és nótáriusok megfeleltetésének (így a Heribert érsek – Heribert C identifikációnak) néhány kritikusáról is, 29 a Pécsváraddal kapcsolatos, e pontban megfogalmazott rekonstrukció szintén a né­met professzor modellje ellen szólhat. C) Végső soron érvényes maradhat mind Kristó, mind Huschner el­képzelése, amennyiben azt feltételezzük, hogy a birodalmi politikából kikerült Heribert kölni érsek , azaz Heribert C írnok 1015 ­ben Ma­gyarországon járt, és egykori, évtizedekkel korábban megtanult és alkalmazott diplomatikai fráziskészletét felhasználva megírta István király kérésére a pécsváradi apátság – a mai szövegállagból már csak nyomokban kimutatható – alapítólevelét. Ennek valószínűségét 28 Kristó (1985), 11–17. 29 Ld. pl. H offmann (2005), 435–480.

Next

/
Oldalképek
Tartalom