Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)

II.Közlemények

54 Benczik Gyula – Zágorhidi Czigány Balázs a Héder nemzetség – jelentős birtokokkal rendelkezett az egykori Vas megyei gyepű Rába és Mura közti részén, Hahót ispán ezekből a birtokokból szerzett meg bizonyos részeket, és adott át a Gyüre nemzetségnek. 27 Ezek közé a birtokok közé tartozott a lendvai határjárás első szakaszánál, de valójában ugyancsak a Szent Benedek­templom közelében említett Iohan és Wolfer földje is, amely a későbbi Prosznyákfalva (hivatalos magyar nevén Pártosfalva, ma: Prosenjakovci, Szlovénia) területére lokalizálható. 28 Erre utal egyrészt a két német eredetű, a Héder nemzetségben is ismert személynév, másrészt az a tény, hogy Prosznyákfalva birtokosai még a 14. század második felében is a Hahótok és a Gyüre nemzetség közti birtokcserére vonatkozó okleveleiket mutatták be birtokjoguk igazolására. 29 1376. évi til takozásukban – amikor a Szécsieket iktatják be Felsőlendva birtokába – egyenesen azt állítják, hogy „a Wolfer és Johan nevű birtokokat, ekkor Pordasincnak és Pál ­fia péterházának nevezik” (possessiones Walfer et Ivahon vocatas que nunc Per ­dasinch et Palfyapeterhaza nuncupantur). 30 Prosznyákfalváról tehát közvetlenül igazolható, hogy a Hahótok által átadott területhez tartozott, de ezek alapján feltételezhető, hogy a család másik ágának Petróc (Péterhegy, ma: Gornji Petrovci, Szlovénia) körüli bir tokai is ebbe a körbe sorolhatók. Sőt az is elképzelhető, hogy ez a két birtokrész eredetileg egybefüggő birtoktestet alkotott, és éppen a Szent Benedek­templom környékén kapcsolódtak egymáshoz. Ennek emlékét őrizheti, hogy a templom közvetlen szomszédságában fekvő Kancsóc és Pananóc falvak egészen az újkorig a Prosznyák család birtokában voltak. Talán eze­ket a falvakat nevezhették alkalmanként Szentbenedek néven, ugyanis kivételesen ilyen nevű birtok is feltűnik a család kezén. 31 Egy ilyen kicsiny birtok azonban nem lehet a tágabb rokonság névadója. Sokkal valószínűbb, hogy egy nagyobb, összefüggő, a Prosznyák és Hencselfi családok birtokai alapján sejthető birtoktömb – az ekkor még hozzá tartozó Szent Benedek­templommal együtt – viselhette eredetileg a Szentbenedek nevet. Mikor jöhetett létre és hogyan aprózódhatott el ez a feltételezett Szent­benedek birtok? Kialakulása egyértelműen a korai magyar határvédelmi rendszer, a gyepű felbomlásának idejére tehető. Ezt a folyamatot, amely Vas vármegyében a 12. század közepétől indulhatott, jól datálja a küszéni bencés apátság (1157) és a szentgotthárdi ciszterci monostor alapítása (1185), 27 Zágorhidi Czigány (2015), 25–27. 28 Kiss–Zágorhidi Czigány (2006), 179 (10. sz.). 29 Zágorhidi Czigány (2015), 25. 30 MNL OL DL 100150. (A Pálfiapéterháza név a későbbi Prosznyákfalvát takarja, a vele szomszédos Pordasinc szintén Prosznyák­birtok volt.) 31 Ld. a 14. jegyzetben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom