Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
II.Közlemények
54 Benczik Gyula – Zágorhidi Czigány Balázs a Héder nemzetség – jelentős birtokokkal rendelkezett az egykori Vas megyei gyepű Rába és Mura közti részén, Hahót ispán ezekből a birtokokból szerzett meg bizonyos részeket, és adott át a Gyüre nemzetségnek. 27 Ezek közé a birtokok közé tartozott a lendvai határjárás első szakaszánál, de valójában ugyancsak a Szent Benedektemplom közelében említett Iohan és Wolfer földje is, amely a későbbi Prosznyákfalva (hivatalos magyar nevén Pártosfalva, ma: Prosenjakovci, Szlovénia) területére lokalizálható. 28 Erre utal egyrészt a két német eredetű, a Héder nemzetségben is ismert személynév, másrészt az a tény, hogy Prosznyákfalva birtokosai még a 14. század második felében is a Hahótok és a Gyüre nemzetség közti birtokcserére vonatkozó okleveleiket mutatták be birtokjoguk igazolására. 29 1376. évi til takozásukban – amikor a Szécsieket iktatják be Felsőlendva birtokába – egyenesen azt állítják, hogy „a Wolfer és Johan nevű birtokokat, ekkor Pordasincnak és Pál fia péterházának nevezik” (possessiones Walfer et Ivahon vocatas que nunc Per dasinch et Palfyapeterhaza nuncupantur). 30 Prosznyákfalváról tehát közvetlenül igazolható, hogy a Hahótok által átadott területhez tartozott, de ezek alapján feltételezhető, hogy a család másik ágának Petróc (Péterhegy, ma: Gornji Petrovci, Szlovénia) körüli bir tokai is ebbe a körbe sorolhatók. Sőt az is elképzelhető, hogy ez a két birtokrész eredetileg egybefüggő birtoktestet alkotott, és éppen a Szent Benedektemplom környékén kapcsolódtak egymáshoz. Ennek emlékét őrizheti, hogy a templom közvetlen szomszédságában fekvő Kancsóc és Pananóc falvak egészen az újkorig a Prosznyák család birtokában voltak. Talán ezeket a falvakat nevezhették alkalmanként Szentbenedek néven, ugyanis kivételesen ilyen nevű birtok is feltűnik a család kezén. 31 Egy ilyen kicsiny birtok azonban nem lehet a tágabb rokonság névadója. Sokkal valószínűbb, hogy egy nagyobb, összefüggő, a Prosznyák és Hencselfi családok birtokai alapján sejthető birtoktömb – az ekkor még hozzá tartozó Szent Benedektemplommal együtt – viselhette eredetileg a Szentbenedek nevet. Mikor jöhetett létre és hogyan aprózódhatott el ez a feltételezett Szentbenedek birtok? Kialakulása egyértelműen a korai magyar határvédelmi rendszer, a gyepű felbomlásának idejére tehető. Ezt a folyamatot, amely Vas vármegyében a 12. század közepétől indulhatott, jól datálja a küszéni bencés apátság (1157) és a szentgotthárdi ciszterci monostor alapítása (1185), 27 Zágorhidi Czigány (2015), 25–27. 28 Kiss–Zágorhidi Czigány (2006), 179 (10. sz.). 29 Zágorhidi Czigány (2015), 25. 30 MNL OL DL 100150. (A Pálfiapéterháza név a későbbi Prosznyákfalvát takarja, a vele szomszédos Pordasinc szintén Prosznyákbirtok volt.) 31 Ld. a 14. jegyzetben.
