Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
II.Közlemények
Szent Benedektemplom a határvidéken 53 (cum patronatu haberent communiter). Az oklevél még egy jellemző topográfiai adatot is tartalmaz: megtudjuk, hogy a templom hegytetőn áll (sita in cacumine montis). A fenti adatokból tehát egyértelmű, hogy a templom – legalábbis a 14. században – Nádasdibirtokon állt, a birtoktömb azonban ekkorra már felaprózódott a nemzetség egyes családjai között, és a templom is kisebb családok kezére került. A korai időkben – azaz a 13. század közepe előtt – azonban feltehetően egy közös nemzetségi birtokkal és a hozzá tartozó Szent Benedektemplommal számolhatunk. Ennek ellenére a közvetlen szomszédságban, a Ratkócipatak völgyében és kissé távolabb a Peskócipatak mellett két olyan rokon család – a Prosznyákfalvai Prosznyák és a Petróci Hencselfi – tűnik fel, amelynek ősei a 14. században még egységesen Szentbenedekinek és a Gyüre nemzetségből származónak (1378: de Scenbeneduk ... de genere Jwre ) 24 nevezték magukat. A nemzetség és a két család története jól ismert, azt is tudjuk, mikor és milyen körülmények között kerültek vidékünkre. Őseik eredetileg Zala vármegyében, Alsólendva környékén rendelkeztek jelentősebb birtokkal, de a 13. század második felében összeütközésbe kerültek a Hahót nemzetséggel. A súlyos viszálykodás megegyezéssel zárult, a Gyüre nemzetség tagjai átte lepültek Vas vármegyébe, egy olyan birtokra, amelyet a Hahótok adtak át nekik. Ez a birtok viselhette a Szentbenedek nevet, ugyanis a család különböző tagjai ezután kezdték magukat egységesen Szentbenedekinek nevezni. 25 E birtok eredetéről is vannak halovány ismereteink. Egyrészt a csere kapcsán kiderül, hogy a Vas megyei birtokok a Hahótok vásárolt birtokai, másrészt az ügylet miatt tiltakozott egy bizonyos Heiderich nemzetsége, ami arra utal, hogy ők voltak az üzletfelek, a vásárlás pedig nem lehetett egészen tiszta. Lendva birtok 1208. évi határjárása – mint fentebb láthattuk – a Szent Benedektemplom közvetlen szomszédjaként is egy hasonló nevű személy, Heydric comes földjeit említi. A név nem sokkal előbb – a későbbi uradalom testébe ékelődő Nádasdibirtokok említését megelőzően – már szerepel a határjárásban, ami arra utal, hogy itt egy nagyobb, összefüggő birtokról van szó. A Heydric név azonban kissé távolabb, a Lendva folyó környékén is feltűnik a határjárásban, itt ugyancsak egy kiterjedtebb birtok eredeti tulajdonosaként. 26 Mindez arra utal, hogy Heydric és rokonsága – feltehetően alkotják. Ld.: Karácsonyi (1900), 841–843., 850–852. A két egymástól viszonylag távoli ág érdekes módon Oszkón is együtt birtokolt. Ld.: Zágorhidi Czigány (2002), 52–55. 24 HO V., 157–156. 25 Zágorhidi Czigány (2015), 27. 26 A szövegkiadásokban tévesen Hendric alakban, az eredeti forrásban azonban itt is és az említett másik két helyen is azonos írásképpel, Heydric alakban áll. Ld. MNL OL DL 100138.
