Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
IV.Szemle
230 Szemle dottan intranzigens álláspontot képviselt. Olyan kérdésekbe „állt bele”, mint a kormánytisztségek felekezeti arányokhoz való igazítása, tiltakozva az állítólagos „protestáns térfoglalás” ellen. Házassági törvényjavaslata (az egyházi házasságok állami elismeréséről) amellett, hogy az állam és egyház szétválasztása tekintetében jócskán visszalépést jelentett a Wekerleféle házassági törvényhez képest, megbolygatta az amúgy is ingatag „felekezeti békét” is. Serédi hivatala alatt a katolikus egyház jelentős mértékű társadalmasítása ment végbe. Alapként létrejött az egyházközségek hálózata, ezekre épült fel a világi egyháztagokat az egyház munkálataiba bevonó Actio Catholica. A her cegprímás tudósként különös figyelmet fordított a katolikus értelmiség összefogására, kinevelésére, ennek céljából szervezte meg 1933ban a Katolikus Nyári Egyetemet. 1943ig további hét alkalommal tartották meg a rendezvényt, mely évről évre több száz fiatal értelmiségit, nagyrészt egyetemistát vonzott. A nyári egyetemek presztízsét jól jelzi, hogy olyan tudósok szerepeltek az előadók között, mint (1939ben) Eckhart Ferenc, Kniezsa István, Gerevich Tibor, Bálint Sándor, Mihalovics Zsigmond. Serédit a trianoni és az első bécsi döntéssel együtt járó határváltozások magánemberként és hivatalviselőként egyaránt érintették. Az esztergomi főegyházmegye területének legnagyobb része az első világháborút követően Csehszlovákiához került. Birtokainak haszonélvezeti joga elhúzódó vitát eredményezett mind a prágai kormányzattal, mind a szlovák katolikus hierarchiával. A konfliktus súlyát jelzi, hogy Serédi a hágai nemzetközi bíróság elé vitte az ügyet. Az első bécsi döntés következtében a főegyházmegye területi állománya jelentős mértékben gyarapodott, emellett Magyarországhoz kerültek a rozsnyói, a kassai és a munkácsi egyházmegyék székhelyei. A prímás a „magyar érzelmű” Sztojka Sándort, illetve a szociális érzékével és nemzetiségi toleranciájával kitűnő Bubnics Mihályt/Michal Bubničot meghagyta a munkácsi, valamint a rozsnyói püspöki székben. Jozef Čársky közös megegyezéssel távozott Kassáról, ezután az egyházmegye Szlovákiában maradt részét adminisztrálta. Az 1945 előtti Magyarország legnagyobb, de legalábbis a legtöbb állampolgárt érintő társadalmi problémája az egyenlőtlen földbirtokmegoszlás volt. Ebben a kérdésben a katolikus egyház a maga 992 429 katasztrális hold birtokával erőteljesen érintve volt. A Horthykorszakot megnyitó Rubinekféle, a lehető legkisebb veszteséggel járó földosztás után a probléma továbbra is fönnmaradt, amit a gazdasági világválság tovább élezett. A kurzus
