Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
III.Forrás
Dénesi Tamás Új források Rumer Márton főapáttá választásának történetéhez Simoncsics Gellért főapát négyéves kormányzás után, 1688. november 21-én hunyt el. 1 A pannonhalmi szerzetesek hamarosan a St. Lambrecht-i konvent tagját, Rumer Mártont választották utódjául. A szentmártoni monostor újkori történetében ez az egyetlen eset, hogy külföldi apátság szerzetesét hívták meg elöljárójuknak. 2 A közelmúltban Rumer megválasztásával kapcsolatos, eddig ismeretlen dokumentumok kerültek elő St. Lambrecht levéltárában. 3 Közlésük és feldolgozásuk azért indokolt, mert – az új információkon túl – eloszlathatnak néhány, a hazai rendtörténeti irodalomban tapasztalható bizonytalanságot. Nincs okunk kételkedni abban a források és a feldolgozások által sugallt képben, hogy Rumer kiváló adottságokkal és vezetői képességekkel 1 PRT IV. 112. A főapát halálának időpontjával kapcsolatos bizonytalanságot Lancsics Bonifác pontatlansága okozta. A rendtörténet írója, Molnár Szulpic azonban jól következtetett, gondolatmenetét az általunk közölt első levél egyértelműen igazolja: szerzetestársai Simoncsics halálának napját 1688 Mária bemutatásának ünnepére (praesentatae Almae Matris sacra die) tették. 2 A pannonhalmi közösség 1639. évi visszaállításakor III. Ferdinánd szintén külföldi konvent szerzetesét, a heiligenkreuzi ciszterci apátság magyar származású perjelét nevezte ki főapáttá. Pálffy Mátyás kinevezését az magyarázza, hogy ekkor nem működött hazánkban bencés konvent. Pálffyt tehát a király adta Pannonhalmának. Az első 17. századi főapát utódai esetében már érvényesülhetett a szentmártoni közösség ősi apátválasztó szabadsága, természetesen úgy, hogy a megválasztottat felterjesztették a királyhoz, aki főkegyúri jogánál fogva kinevezte őt. A 17–18. században a király minden esetben elfogadta a választás eredményét. Az új főapátokat a Szentszéknek is meg kellett erősítenie. 3 Köszönöm Benedikt Plank apát úrnak, hogy vendéglátóként és levéltárosként minden se gítséget megadott kutatásaim sikere érdekében. Szintén köszönettel tartozom Nádai Fidél baráti segítségéért. 2016. aug. 28. és szept. 1. között élveztük a St. Lambrecht-i konvent ven dégszeretetét.
