Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
II. Közlemények
Szentkultusz középkori pénzeinken 95 – NNES·B· korona ). Ezeknek a pénzeknek egyébként két változata ismert: az egyik változat esetében a szent szakálla hosszabb, a másikon rövidebb. 15 Kivitelezésüket tekintve az első magyar aranypénzek kitűnő másolatai a firenzeieknek, minőségük pedig mindenképpen elsőrangúnak mondható. A kor színvonalán előállítható legtisztább aranyból, színaranyból készültek. Finomságuk a legújabb természettudományos vizsgálatok szerint 990 és 997‰ között ingadozik (tehát több mint 23 3⁄4 karát!). Első aranypénzeink több korabeli hamisítványa azt bizonyítja, hogy kiváló minőségűek voltak, érdemes volt őket hamisítani. 16 Nagy Lajos uralma idején az éremképben érdemi változások mutathatók ki. Az előlapi stilizált firenzei liliom helyét hasított pajzsban a magyar – Anjou címer (azaz a vágások és a liliomok) vette át. Különösen fontos felhívnunk a figyelmet a címerkeretelésre (csillagokkal, pontokkal vagy rozettákkal díszített, hat tagból álló keretben látható a címerpajzs), amely díszítéseivel vélhetőleg az egyes kibocsátások elkülönítését szolgálhatta. A pénzek két gyöngykör között futó hátlapi köriratában feltűnő szerecsenfej viszont valóban egy új korszak nyitányát jelzi a magyar pénzügyigazgatásban: az itáliai eredetű Szerecsencsalád, és jeles képviselőjük, a király bizalmasa, gazdasági tanácsadója, Szerecsen Jakab kamaraispán feltűnését. Az előlapi körirat szövegezése is megváltozott: „Lajos, Isten kegyelméből király” (+LODOVICVS:DЄ I:GRACIA:R Є X). Az aranyak hátlapja látszólag változatlan maradt, de Keresztelő Szent János ábrázolása már kevésbé életteli, inkább csak a firenzei minta sematikus követése. Az éremképi változás minőségromlást hozott: Lajos király második aranyforinttípusának finomsága már 977 és 993‰ között ingadozik (tehát kevesebb mint 23 3⁄4 karát). 17 Lajos király uralma idején, egy újabb éremképváltozás következtében Keresztelő Szent János kikerült az éremképből. Mátyás uralma idején azonban egyes tartományi ezüstpénzek veretében ismét megjelent, aminek okai az adott vidék viszonyaiban keresendők. Mátyás király Szilézia elfoglalása után kísérletet tett annak pénzügyi egységének megteremtésére. A megelőző fél évszázad pénzromlása tovább folytatódott, a helyi folyamatokat a magyar király nem tudta megállítani. Sikertelen sziléziai pénzreformkísérletei még is a tartomány középkori pénztörténetének legjelentősebb fejezeteit alkotják. 18 15 Gyöngyössy (2008), 37. 16 Tóth (2004), 235.; Gyöngyössy (2008), 37. 17 Tóth (2004), 236.; Gyöngyössy (2008), 38–39. 18 A Nagy Lajoskori újabb éremképváltozással lentebb részletesen foglalkozunk. Mátyás sziléziai pénzveréséhez: Gyöngyössy (2003), 124–142.
