Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
IV. Szemle
340 Szemle A kötetborító világos színű, a pergamen természetes mintázatát idézi. A kiadvány mérete az eredeti kódex kicsiny méretével azonos. Egyszerűsége komoly, de nem ijesztő, az olvasó kedvet kap ahhoz, hogy belelapozzon. A fakszimile kötet könnyen kézbe vehető, jól lapozható, a vékony papírlapok könnyedséget adnak a hasonmásnak. A kiadás egyszerű és igényes, azonban néhány hibája feltűnő. Sajnos a kötés nem pontos, az előzék és az első lap ragasztása egye-netlen, lapozásnál az első oldal könnyen megsérül. A digitális felvételek néhány he -lyen homályosnak tűnnek, emiatt bizonyos oldalakon az apróbb betűs, sorok közé vagy a margóra írt bejegyzések nehezen olvashatók. Előfordul, hogy a lyukakon és a res taurátori pótlásokon keresztül látható szövegek vagy az iniciálék átütő, erő-sebb színnel készült díszítései a következő oldallal nem esnek egybe. A tanulmánykötetet Dejcsics Konrád OSB és a szerkesztő Déri Balázs egyetemi tanár előszava nyitja, ugyanis a kétkötetes kiadás a magyar tudományos élet kiemel -kedő intézményei – a Pannonhalmi Főapátság, az Országos Széchényi Könyvtár és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara – közreműködésé-vel jött létre. Az intézmények közötti együttműködés abba a dialógusba illeszkedik, melyet a Szent Márton-év tűzött ki célul, tudniillik hogy „a 4. századi nagy szer-zetespüspök alakját a maga teljességében ragadja meg és hozza közel a 21. század emberéhez”. (7. o.) A kötetben öt tanulmány található: Madas Edit: Az Ernst-kódex leírása; Dejcsics Konrád OSB: Az Ernst-kódex hagiográfiai írásai Szent Márton életéről; Thoroczkay Gábor: Szent István legendái a 19–20. századi tudományos kutatások fényében; Déri Balázs: Az Ernst-kódex Szent Mártonról szóló írásainak latin szövege; Szovák Kornél: A kódex szövegének helye az István-legendák hagyományozódás-történetében. A szerzők mindnyájan a filológia és a történettudomány kiváló szakemberei és tanárai. Az első tanulmány mindenekelőtt magával a kézbe vehető kódexszel mint szöveghordozóval foglalkozik, a többi írás további két csoportra osztható. A kötet második és harmadik tanulmánya a szövegek tartalmához, azaz a két szent, Márton és István életéhez ad bevezetést, míg a negyedik és az ötödik tanulmány a szövegek filológiai, kizárólag magát a szöveget vizsgáló kutatásához nyújt támpontokat. Madas Edit a kódex felfedezésének történetét követően annak részletes leírását közli, jól követhető fejezetekre tagolva. Az olvasó itt tájékozódhat a pergamen ál -lapotáról, a dokumentum terjedelméről, az írásról és a díszítésről, majd a kötésről. A kódex eredetéről és történetéről adott rövid ismertetést követően az utolsó feje -zet rendkívül adatgazdag. A kódex tartalmának pontos felsorolása mellett az abban szereplő egyes művek elérhető szövegkiadásainak – és adott esetben fordításainak – adatai is itt találhatóak meg. A pontos oldalmegjelölések tartalomjegyzékül szol-gálnak a kódexhez, és könnyen megtalálhatóvá teszik a különböző szövegeket. A kötet második írása Dejcsics Konrád OSB tollából származik. A szerző itt közölt tanulmányának szövege a részben általa fordított, Sulpicius Severus Szent Márton-ról szóló írásait magyarul közlő kötet bevezető tanulmányának „rövidített, részben kiegészített változata.” (44. o., csillaggal jelölt jegyzet.) A szerző bevezetésként Sulpicius Severus alakját idézi meg , aki arisztokrata státusával és ügyvédi karrierjével szakítva szerzetes lett, és a Szent Márton által alapított szerzetesi életformát kezd-te követni. Sulpicius gazdag levelezést folytatott kortárs szerzetestársaival, köztük
