Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
Dénesi Tamás – Nagy Rebeka – Semsey Réka Szent Imre palástja Adalékok a herceg pannonhalmi kultuszá hoz egy ereklye vizsgálata kapcsán Szent Istvánnak a pannonhalmi konvent számára a montecassinói libertás t biztosító alapítólevele óta rendszeres kapcsolat alakult ki Montecassino és Pannonhalma között. Már a 12. századtól írásos dokumentumok szólnak a két monostor jogi, kulturális és spirituális kapcsolatáról. Ennek részeként 1212-ben Adenulfus és Uros apát szerzetesközösségeik között máig működő ima-szövetséget kötött. A több évszázados kapcsolattartás fontos dokumentuma az a montecassinói levéltárban fennmaradt, mintegy negyven darab, 18. szá-zadból származó levél, amelynek nagyobb részét magyar bencések írták és küldték Itáliába, de köztük jó néhány Montecassinón született válasz fogal mazványa és másolata is megőrződött.1 A levelezésben állandóan visszatérő elem az egymásért mondott ima kérése és vállalása, illetve a Szent Benedek sírjánál felajánlott misemondás. A Sajghó Benedek főapát és szerzetesei kö-zött kibontakozó, botránnyá dagadó konfliktus idején a magyar bencések a monte cassinói konstitúciók elkérésével keresték a jogi megoldást, ezzel együtt a kialakult helyzetben támogatást és iránymutatást vártak a bencés anyamonostortól. A levelezés az információcserét is szolgálta: egyes szer-zetesek életútjáról, egyházi hírekről, csodás történésekről, politikai esemé nyekről szóló rövid feljegyzéseket közvetí tett. Ajándékok küldése szintén része volt a kapcsolattartásnak. Az Itáliából érkező levelek mellett több, bencés lelkiséggel, rendtörténettel, Montecassinóval kapcsolatos könyv, Bene dek-érem,2 ereklyék, illetve a subiacói rózsák gyógyhatású pora érkezett Magyar országra.3 A magyar bencések szintén ereklyéket, az ebben az időben 1 A levelezés: MAA, Aula II, Capsula XLIII, Fascicolo IX., ennek feldolgozása: Dénesi (2013). 2 A Szent Benedek-éremről: PRT V, 106, 852; Lechner (1980); Sólymos (2000). 3 Szent Benedekre szerzetesélete előtt, még remetesége idején heves kísértés tört, emiatt tüskebokorba vetette magát. A legenda szerint hétszáz évvel később Assisi Szent Ferenc Subiacóban járva megrendültségének jeleként rózsabokrokat ültetett a kísértés helyén,
