Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
Szent Imre palástja 93 okait és megnyilvánulásait, 61 az Imre-kultusszal kapcsolatban csak néhány példát emelhetünk ki. A már idézett 1658-as templomleltárban szerepel egy közepes nagyságú Szent Imre-kép, 62 a herceg tiszteletére pedig oltárt emel tek, amely az 1690-es években már biztosan állt. 63 Az 1720-as évek végén kifestett refektórium falára olyan történeti személyek (szerzetesek, uralko-dók) kerültek, akik a monostor dicső múltját reprezentálták, illetve az apát ságot támogatták. Közülük természetesen Imre herceg sem hiányozhatott. 64 A főapátok győri rezidenciája, az apátúrház refektóriumának falát díszítő freskók szintén Sajghó Benedek főapát megrendelésére készültek. Ide az Im-re-legendából ismert jelenet, a pannonhalmi látogatás, Mór hétszeri megcsó kolása is felkerült.65 Szent Márton monostorában az újjászervezés óta imád kozták Szent István, László és Imre officiumát, 66 emellett Imre tiszteletének jelenlétét az is mutatja, hogy a 17–18. században nevét folyamatosan viselték szerzetesek. 67 A főapátságban jelen lévő Szent Imre-kultusz és az alapító ki -rályi család adományozásainak emléke tehát érthető módon össze kapcsolta az egyik régi liturgikus kelléket és a szent herceg alakját, így válhatott a zöld selyemszövet Imre köpenyévé. 68 A rend 1786-os feloszlatásakor az egyházi felszerelés kis része maradt a kiürített apátsági templom, illetve Somogyi Dániel főapát használatában. az években épülő győri jezsuita templom 1642–1643-ban felállított híres „magyar szentek oltára” szintén hatást gyakorolhatott a jelentős részben jezsuita diákok által alkotott első pannonhalmi szerzetesközösségre. Az oltárhoz: Galavics (1986), 75–76. és legújabban Galavics (2017), 197–209. 61 A magyar szentek 17–18. századi pannonhalmi kultuszának feldolgozása külön tanulmányt érdemel.62 PFKK BK A 5. 43. PRT IV, 626.63 PRT IV, 629. A monostor templomában feltételezhetően korábban is állt oltár Szent Imre tiszteletére. Kerny (2012), 768. 64 Galavics (1996), 85–90. 65 Székely (2010), 665. 66 ÁMENT (2012), 787–788. A zsolozsmát a 19. század derekától a Breviarium Maurinum alap-ján végezték. A magyar szentek himnuszait pannonhalmi szerzetesek költötték, ezzel újabb adalékot szolgáltatnak Szent Imre pannonhegyi kultuszához: Takács (2016). 67 A magyar bencéseknél a 17. században vált gyakorlattá, hogy beöltözéskor új nevet kaptak a szerzetesek. Egy szent nevét egy időben csak egy bencés viselte, ennek halálakor vehette fel egy újabb belépő. A konvent 1639-es felállításakor mindjárt megkapta ezt a nevet Johann Seiffrid (lásd Kádár Zsófia kötetünkben szereplő tanulmányát, illetve PRT IV , 677). Halála után hamarosan Torkos Imre, majd 1697-től Hermann Imre viselte a nevet. Utóbbi halála után két évvel, 1720-ban már Mákóczy Imre tett szerzetesi fogadalmat a szent herceg támogatásával. PRT IV, 678, 680; PRT V, 733–734.68 Szent Imre herceg és a palást összekapcsolásának alapja talán a szövetdarab zöld színé-ben is kereshető. Kálmán király I. törvénykönyvének 70. cikkelye, amikor a klerikusoknak megtiltja a világi ruhák viselését, leírja a korabeli főúri öltözetet: hasított bőrmente, tarka köntös, sárga kesztyű, vörös nyeregtakaró, zöld díszköpeny. Závodszky (1904), 192. A szerzetesek minden bizonnyal ismerték a középkori forrásokat, így a törvényeket is, a világi előkelők öltözetének 1100 körüli leírásában pedig zöld köpenyt olvastak.
