Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
I. Tanulmány
48 Schilde René kisebb hivatalnoki pályára készít elő.”128 A felekezeti polgári fiúiskola 1929-ig működött a városban. Algimnáziumból főgimnázium: felekezeti rivalizálás? Karády Viktor is rámutatott arra a tényre, hogy a protestáns egyházak és a katolikus egyház között az oktatás – és ezen belül a középfokú oktatás – te-rületén kimutatható egy kiélezett konkurenciaharc az adott korszakban, és ennek is köszönhető a felekezeti iskolákban alkalmazott szelekciós gyakorlat, mely révén – ha formálisan nem is – de pl. a tandíjkedvezmények, ösztöndíjak segítségével a saját vallású diákok felvételét szorgalmazták . Erre bizonyos szempontok alapján már egy korábbi fejezetben kitértünk. Azt, hogy ez a középiskolai oktatásban fennálló konkurenciaharc mennyi-re tudatos volt, jól érzékelteti az 1912-es bencés rendi káptalan jegyzőkönyve is. A rend által folytatott középiskolai oktatás áttekintő értékelése kapcsán jegyezte meg az akkori főapát, Hajdú Tibor, hogy köztudomású, a protestán-sok a „magyar intelligencziában” nagyobb arányban vannak képviselve, mint a katolikusok, állítása szerint, ennek oka pedig elsősorban az, hogy a pro-testáns intézeteknél többen jutnak el az érettségi bizonyítványig, mint a ka -tolikus intézményekben. Tanácsolja, hogy enyhítsenek az osztályzás szigorú mértékén, így is lendületet adva az intézeteikben tanuló diákoknak. 129 A kor -szakban általános volt a középiskolai év végi vizsgákon megbukottak magas száma. Az 1903/1904-es tanévben például a pápai algimnázium 146 vizsgázója közül 33 diák (22,5%) bukott meg, a Pápai Hírlap beszámolója alapján ez egyrészt bizonyítja a tanári kar kellő szigorát, másrészt, mivel nem érte el az országos átlagot, dicséri is egyben a pápai bencéseket.130 A pápai bencés algimnáziumban egyébként a korszakban végig nagy volt a lemorzsolódás, 1904-ben például az I. osztályba 52 tanuló, a II. osztályba 40, a III. osztályba 30, a IV. osztályba pedig 28 tanuló járt. A bencés tanári kar feladatának te-kintette, hogy az év végi bukásokkal jelezze vissza a diákok és a szülők felé, hogy az értelmiségi pálya helyett esetleg más célokat tűzzenek ki maguk, illetve a gyermekeik elé. Az 1889-es iskolai értesítő A kedves szülők figyelmébe című bevezető írás ában Molnár Béda szerzetestanár arra hívta fel a szülők figyelmét, hogy „a rosszul választott, elhibázott pálya valóságos átka az em-bernek.” „...Mintha sok szülő csak egy pályát ismerne. Szinte hajtja fiát a tu -dományos pályák felé, tekintet nélkül szellemi tehetségeire...” – állapítja meg 128 Pápai Lapok, 1900. augusztus 5., 3.129 Az 1912-i nagykáptalan, 49. 130 Pápai Hírlap, 1904. július 23., 3.
