Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
A pannonhalmi bencés szerzetesség újraindulása... 135 cés rend már egy ideje az országgyűléseken és magánúton is szorgalmazta a magyar uralkodóknál és előkelőknél monostorai visszaállítását, ezt azonban sem az 1622. évi, soproni országgyűlés alkalmával, sem azóta nem érték el, sem a boldog emlékű II. Ferdinándnál, sem Pázmány Péter bíborosnál. A ka-tolikus főurak ugyanis az időt még nem ítélték alkalmasnak a mégoly kegyes és szent célú restitúció megvalósítására. Ezt tanúsítja Pázmánynak a bécsi püspök levelére adott válasza is. 9. Ismert, hogy a Szent Márton-hegyen királyi praesidium áll, így a hely a szerzetesi életre alkalmatlan. Ezért inkább a háborús és békés viszonyokat egyaránt ismerő klerikus főapát-kormányzóvá való kinevezése szükséges. 10. A Szent Márton-apátságra aspirál ugyan egy pálos szerzetes (talán a Hay által említett Francisci Andrásra utalnak), ám e rend maga sem képes régi fényét Magyarországon visszanyerni, az illetőnek ezért inkább saját rendjének felvirágoztatásán kellene fáradozni, mintsem idegen szerzetesrend apáti tisztségére pályázni. Mindezek alapján a papság folyamodványában az uralkodót arra kérte, hogy az apátságok és más java-dalmak bencés részre történő adományozását és a monostorok helyreállítá -sát – amit maguk a jövőre nézve persze nem elleneznek – más, alkalmasabb időre halassza. A világi papság mellett az uralkodóhoz a jezsuiták, pontosabban a győri kollégium akkori rektora, Belecius Péter49 folyamodott, hogy a megüresedett pannonhalmi javadalmat rendháza számára megszerezze.50 Kérvénye már to -vábbvezet a jezsuita állásponthoz és a győri kollégium (anyagi) helyzetének kérdéséhez. A győri jezsuita kollégium (elégtelen) alapítványa és a bencés javak A győri kollégiumalapítás körülményei ismertek: az 1626-ban Győrbe ér-kező első jezsuita rendtagoknak a város kegyurával, a székeskáptalannal, továbbá a katonaság ellenkező érdekeivel szemben sikerült a város főterén házakat szerezniük főként a győri püspök, Dallos Miklós támogatásával. 51 A jezsuiták győri letelepítése Pázmány és több magyar főpap, illetve a jezsuita rendtartományi vezetés előzetes egyetértésével, támogatásával történt. Az épületek átadásáról II. Ferdinánd 1627. szeptember 20-án kelt oklevelében 49 Belecius Péter (1602–1649), magyar jezsuita, a győri rendház szuperiora (1632–1633), majd rektora (1634–1637), Lukács II, 546–547. 50 PRT IV, 778–779 (Nr. 122.). – A szűkszavú fejregeszta megtévesztő (tartalmilag torzít), az irat tartalma az értekezésbe szintén tendenciózus módon épült be, vö. ugyanott: 37–38.51 Az alapítástörténetről lásd: Acsay (1901), 9–38; és Kádár (2011).
